Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-398. Törvényjavaslat a tiszai korona-uradalmi kerületet képező községek uradalmi játékainak megváltásáról s a váltsági-ár rendeltetéséről
398. SZÁM. 171 mellőzve a terjedelmes önkormányzatot biztosító pontozatokat. A 13. pont meghatározza: hogy uri tartozás fejében a terményekből s bizonyos állatokból nyolczad jár, a mi azonban 25 évenként megújítandó szerződós nyomán készpénzben fizetendő. Ily szerződés kétszer köttetett 1796-tól 1821-ig és 1835-től 1860-ig terjedő időszakra. Az 1848. IX. t. ez. azonban az úrbéri tartozásokat megszüntetvén : a kerületi községek többi tartozásaikat nem teljesítették. A tiszai koronái uradalom a létező birtokviszonyt nem tartván úrbéri természetűnek, a községeket 1856-ban a megtagadott uritartozások miatt az urb. pátens 19. §. nyomán beperelte, de a törvényszék által a politikai hatósághoz utasittatott, ez utóbbi pedig azt végezte: hogy addig, mig a vitás birtokviszonynak urbér-természete, vagy ellenkező minősége felsőbb helyt eldöntve nem leend, magát hivatva nem érzi, az ügy érdemleges elintézésebe bocsátkozni. Azóta folyvást húzódtak a tárgyalások , a mennyiben a beavatkozásra hivatott — ugy politikai, mint kincstári közegek a kérdéses viszony természetére nézve eltérő véleményeknek adtak kifejezést. Sőt maga a kerület is már 1848-ban folyamodással járult az országgyűléshez, hogy a mennyiben a kerület viszonyai egészen sajátságosak s az úrbériektől eltérők, a kérdés külön törvény által intéztessék el. Végre belátták az érdekeltek, hogy ugy politikai, mint nemzetgazdászati köz-szempontból kívánatos : miszerint a két évtizeden tul terjedő bizonytalanság megszüntettessók, s a 70,000 lelket számláló kerület 200,000 holdnyi földbirtoka az esetleges szolgalom és kezelési korlátoktól felszabadittassók, s mindkét fél megegyezésével létrejött az alkotandó törvény alapjául szolgáló s a ház asztalára letett szerződés, mely szerint kötelezi magát a kerület egyetemlegesen az uradalmi járulókok fejében öt év alatt 1.300,000 irtoknak 6°/ 0 kamat mellett 6 részletekbeni befizetésére. Ezen szerződós előnyös a kincstárra: mivel a hosszas bizonytalan kimenetelű per helyett eddigi s már 22 óv óta nélkülözött jövedelmének tőkójét megkapja, holott azon esetre, ha per utján urbór természetűnek Ítéltetnék a fennállott viszony, a megváltás terhét az államnak önmagának kellene viselni. De előnyös ezen szerződós a kerületre nézve is, mivel a 200,000 holdat tevő földbirtokból 93,000 hold az úgynevezett járásföld, csupán legelőnek használtatik, mely területnek szántásra alkalmas része most már rendszeres mivelés alá vétethetvén, ennek jövedelméből a váltságösszeg a lakosság terheltetése nélkül is kifizethető. Tájékozásul megjegyeztetik; hogy a legutóbbi szerződós szerint a kerület évi járuléka 64,985 frt 91 krt tett osztrák értékben, vagyis a hatodrész levonásával 54,154 frt 92 kr., mely húszszorosán véve 1.083,098 frt 50 kr. tőkét képvisel Az Ó-Becsón azonfelül átadandó sörház az utolsó évben ugyan 7000 frtot jövedelmezett, — de az épületek oly romlott állapotban vannak: hogy helyrehozásuk nagy tőkét venne igénybe, s igy a* jövedelmezőséget egészen kérdésessé tenné, de különben is a kizárólagos sörfőzósi jog, tekintettel az ipartörvényekre, alig lenne többé fenntartható. A rendes igazgatás körébe vágó ezen szerződóst azon okból volt szüksóges a törvényhozás elé terjeszteni: mivel az 1790/1 VII. t. ez. a tiszai koronái területet az elidegenithetlen koronajavak közé sorozá, a fennforgó jogviszonyok sajátságosságánál, sőt kivótelességénól fogva pedig a jelen váltságszerződós némileg az elidegenitós jellegével bir, a törvényhozás elé terjesztés tehát annál inkább mellőzhetlen volt, mivel az 1790/1 VII. t. ez. alapját elveszítvén, a kerületre nézve érvényen kivül volt helyezendő. Intézkedés foglaltatik a törvényjavaslatban egyúttal a váltság-ár hova-forditásáról is, — mely indokát abban találja, hogy az állam csak nyerni fog az által: ha a f. évi költségvetésben a kisbéri uradalom megvételére előirányzott földtehermentesitósi kötvények el nem adatnak, mivel ezek az államnak, 7°/o kamatot hoznak, holott ezen földtehermentesitósi kötvények letétele mellett valamely pénzintézet közvetítésével a fenntebbi részletekben fizetendő váltságár folyósítása a kincstár vesztesége nélkül eszközölhető leend. 22*
