Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-393. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottmány jelentése a főrendiháznak a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi észrevételei tárgyában

393. SZÁM. 145 közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42. §.), akár a vádlott felmentését (49. §.) indítványozná, az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalására elleninditványt tehet. Ugyanezen jogok átszállnak a magán félre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43-ik §.) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal, hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvónyeire visszaható -befolyása nincs. A vádhatározat után a magán fél többé be nem avatkozhatik. Azonban e jogát a magán fél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czélra külön meghatalmazványnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevélben, a melyben a fegyelmi eljárás, megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén, a beavatkozási kérvényben, a fegyelmi bíróságnak bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi bíróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magán fél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti. A fölebbviteli határidő a magán félre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint fölebbviteli joga van: azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak fölebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49-ik §.) a közvádló a vádlott felmentését hozná javaslatba: a magán fél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteles azonnal megtenni a nélkül, hogy e czélra a tárgyalás elhalasztását kérelmezhetné. Ellenben a magán félnek, a vádlott elleni fegyelmi eljárás megszüntetésére, vagy a vádlott felmentésére irányzott kórelme, a közvádló eltérő indítványának ellenében tekintetbe nem vehető. 60. §. A fegyelmi bíróság- ha látja, hogy a panaszlott cselekmény, vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 61. §• Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. §. alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg bűnvádi eljárás indíttatott: az illető bíróság köteles a büntető per befejeztével az összes bűnvádi iratokat a jogerejti Ítélettel együtt a fegyelmi bírósághoz azonnal áttenni, még akkor is, ha a vádlott a büntető bíróság által a vád alól teljesen felmentetett. A fegyelmi bíróság azon esetben, ha a vádlott a büntető perben valamely bűntettre nézve bűnösnek találtatott, de hivatalvesztésre nem ítéltetett: vádlottnak minden további kihallgatása nélkül az. ellene megindítandó s illetőleg folytatandó fegyelmi eljárás iránt azonnal intézkedik. Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól felmentetett, vagy csak valamely kihágás miatt ítéltetett büntetésre, a fegyelmi bíróság, a közvádló meghallgatása után a 39. §. értelmében mindenek előtt a fegyelmi eljárás megindítása, vagy mellőzése iránt hoz határozatot. Y. Fejezet. A felfüggesztés. 62. §. A fegyelmi bíróság hivatalától felfüggeszti a vádlottat: - a) ha ellene a büntető bíróság által bünvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál, vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik; KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. IV. 19