Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-393. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottmány jelentése a főrendiháznak a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi észrevételei tárgyában

142 393. SZÁM. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyilt ülésében birói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz; — megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által be nem töltetett. A bíróság az elnökön kívül tizenkettős tanácsban itél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogában áll, ugy a felsőházi, mint a birói tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kivánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják: az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a birói tagok közül pedig a kinevezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik. Ezen biróság határozata végérvónyess. 36. §. A 31., 32., 33. és 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden év elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itólőszéknél külön és teljes ülésben történikA rendes tagokhoz — szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illelő elnökök által az igazságügyministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi biróság jegyzőjót az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi biróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik: a közvádlói teendői a vizsgálat befejeztéig az igazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót. 38. §. A 31., 32., 33., 34. §§-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve a polg. törv. perrendtartás 57-ik §-ában engedett biróküldés is kérelmezhető. A kifogás felett a fegyelmi biróság határoz., 39. §. A fegyelmi eljárás, vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott és a közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kívül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt fölebbvitellel élhet. 40. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére az elnök vagy azon tör vényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját .küldi ki. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlóttat, a panaszlót ós a tanukat; ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál, — s az összes iratokat a közvádlóval közli.