Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-393. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottmány jelentése a főrendiháznak a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi észrevételei tárgyában

393. SZÁM. 139 Az ajándék vagy előny elfogadottnak tekintetik : ha a biró vagy bírósági hivatalnok azt, a mi hozzá, vagy hozzátartozóihoz, habár akarata ellen, de megvesztegetési czélból juttatott, az átvételtől vagy erről szerzett' tudomásától számítandó három nap alatt vissza nem adja, vagy a tényt fel nem jelenti. 14. §. A biró vagy bírói hivatalnok, ki hivatali hatalmával visszaél, hogy valakit valamely cselekvésre, tűrésre, vagy mulasztásra törvényellenesen kónyszeritsen, a zsarolás bűntettét követi el. 15. §. Az erőszak bűntettét követi el azon biró, ki valakit, kinek ártatlanságát tudja, ellenséges indulatból bűnvizsgálat alá helyez; valamint az, ki valakit a büntető törvényben ós a büntető gyakorlatban ós illetőleg büntető perrendtartásban meghatározott eseteken kivül, személyes szabadságtól megfoszt; úgyszintén ki a törvényesen elrendelt letartóztatás vagy fogságot a törvény által meghatározott időn tul meghosszabbítja, vagy ki a letartóztatottat a felmentő ítéletnek, vagy a vizsgálati fogság megszüntetését rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után huszonnégy óra alatt szabadon, illetőleg szabad lábra nem bocsátja. 16. §. Az erőszak bűntettét követi el továbbá azon biró vagy bírósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra, hogy valamely tanura vagy szakértőre, nyilatkozatának vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon; vagy a ki ezen czól elérésére a fél, vádlott, a tanú, vagy szakértő irányában fenyegetés vagy kényszerítő eszközt használ. 17. §. Hamisítást követ el azon biró, vagy bírósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet vagy egyéb okiratot, melynek vezetésére, illetőleg szerkesztésére, hivatalánál fogva kötelezve vagy jogosítva van, szándékosan nem híven vezeti vagy szerkeszti; vagy ki e hűtlen vezetést vagy szerkesztést oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyítására lényeges, s azon szándókkal, hogy bűntett által valaki részére illetéktelen haszon, vagy jogellenes kár háruljon. Az ezen szakaszban megjelölt okiratok szándékos megrontása, vagy megmásitása hasonló bűntettnek tekintetik. 18. §. A fenntebbi szakasz alkalmazandó a hiteles fordítóra is, ha ez az abban körülirt büntettet vagy írásban foglalt hivatalos forditmány, vagy a bíróság előtt élőszóval előterjesztett fordítás által -követte el 19. §. A biró vagy bírósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészben vagy részben eltulajdonitja, vagy elidegeníti; ugy szintén, a ki a fennebbi 17. §-ban érintett, vagy a bíróság őrizete alatt levő valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít, vagy megsemmisít : a sikkasztás bűntettét követi el. Mindazon károkért, melyek az 1869. évi 4. t. ez. értelmében kinevezett bírák ós bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magán feleknek okoztattak. Az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor tálálható vagyonából, az államnak vizkereseti joga van. III. Fejezet. A fegyelmi vétségek. 20. §. Fegyelmi vétséget követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró vagy bírósági hivatalnok: 18*