Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-246. Törvényjavaslat az 1870-ik év január 1-től ugyanazon év márczius 31-éig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról - 1869-247. Kivonat a főrendiház 1869. évi deczember hó 20-án tartott 28-ik ülésének jegyzőkönyvéből. A pesti áru és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabna-csarnokok külön bíróságainak visszaállításáról szóló törv. jav. tárgyában

247. SZÁM. 21 hatna alkalmat, mind azon által, mint a kereskedelmi viszonyokból fejlődő ós soha szem elől nem téveszthető fontosságánál fogva elodázhatlan szükségességnek bizonyul. Nevezetesen nem tagadhatta meg hozzájárulását a t. javaslat 1. §-ra vonatkozólag, mennyiben a pesti áru- és értéktőzsde választott bírósága szabályaiból azon meggyőződóst merítette, hogy ezek bár az 1868. LIV. t. ez. szabványaitól némi tekintetben eltérnek, még is az ahhoz folyamodó felek közti peresügyek gyors eldöntésénél az igazságszolgáltatás kellő biztosítékát magukban foglalják, melyek ellen annál kevesebb kifogás tétethetik, mennyiben a hivatkozott szabályok értelmében a tőzsdei bíróság illetékessége csupán azon üzletekre szorítkozik, melyek a tőzsdén, vagy ha azon kivül a tőzsdei szokás, jogok vagy ottani választott bíróságra hivatkozólag köttetnek. Minél fogva ez bár megszorított körben, de lényegében mégis a választott bíróság jellegét viselvén, «supán azokra illetékes, kik magukat annak önként alávetik. A főrendiháznak nem kerülte el figyelmét, miszerint kérdéses szabályoknak lényeges fogyatkozása hogy oly esetekben, hol az 1868: LIV. t; ez. 297. §-a értelmében semmisógi panasznak hely adatik, orvoslásról gondoskodva nincs, de e részben megnyugodott ipar- és kereskedelmi minister ur által felhozott azon gyakorlatban, mely szerint nem csak a szabályok értelmében, minden bíráskodás alkalmával kir. biztos van jelen, ki is a netalán követett eltérések felett őrködni hivatott, de még az esetben is, ha ennek daczára bíróság által szabályellenes eljárás követtetnék, ez ellen a felszólamlás a kereskedelmi ministeriumhoz intéztethetik, mely is ily esetben a kórdóst eldönteni szokta. Óvakodott azért is a főrendiház ujabb megszorító intézkedések ajánlatától, mert eltekintve az ily intézkedések ideiglenes voltától, nem kivánt a feleknek alkalmat nyújtani arra, hogy netaláni visszaélések folytán a tőzsdei bíróságok gyors eljárását, mely annak egyik főkellóke, — meghiúsíthatná. Ennek alapján a törvényjavaslat több pontjai módositandók, ós pedig: az 1. §. azon czélból, hogy a jelen törvénykezési intézkedés ideiglenessógi jellegét annál határozottabban feltüntesse az 1. §. 4-ik sora végén előforduló ezen szó helyett: „további" e szó „végleges* — teendő. Tekintettel az ország több városaiban létező gabonacsarnokok külön bíróságai visszaállitási módozataira a 2-ik §. 4-ik sora végén lévő e szó után „előtt" következő mondat beszúrandó: „fensőbb helyen jóváhagyott alapszabályok erejénél fogva", mely után következzék a szövegben tartalmazott két szó „tényleg fennállottak." A 3-ik §. eredeti szövege egészen kitöröltetvén, lesz helyébe következő szerkezet: „Azon termény- és gabona-csarnokokat, a melyek kebelében a fenntebbi 2. §. értelmében a létezett választott bíróságok visszaállíttatnak, a kereskedelmi és igazságügyi: ministerek nyilvánosságra fogják hozni." Mihez egy uj következő szövegű §. fog csatoltatni: „4. §. E törvény a pesti áru- ós érték-tőzsdére nézve kihirdetése után azonnal, a többi terményés gabonacsarnokokra nézve pedig, a kereskedelmi és igazságügyi ministerek által kitűzendő ós köztudomásra hozandó napon lép hatályba. Az eredeti 4. §. szövege megmarad ugyan, csakhogy uj §. szúratván be, 5. §. alatt fog felvétetni. Elfogadván tehát a főrendiház az emiitett módosításokkal a pesti áru és értéktőzsde, valamint a vidéki gabona- és termény-csarnokok külön bíróságainak visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, — s azt a módosított szövegezés és jegyzőkönyvi kivonat kíséretében gr. Csáky Gyula főrendi jegyző által a képviselőházzal való ujabb tárgyalás ós a módositásokhoz való szíves hozzájárulás végett közöltetni határozza. gróf Csáky Gyula s. k. a főrendiház jegyzője.