Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak
228 321. SZÁM. A pénzmaradványok az 1867-iki év végével tettek . . . . . 28.895.915 frt 107 2 kr. az 1868-iki óv végével ... 57.019.183 frt 65 kr. maradt pénztár többlet az 1868. óv végével .,.'... 28.033.268 frt 64 ft kr. Habár e pénzmaradványok szaporulatának nagyrószét: 12.443.926 frt 097 2-ig a vasúti államkölcsön maradványai képezik is, — nem hagyható említés nélkül, hogy még az e szerint is fennmaradott jelentékeny összeg csak egy évi kezelésnek eredménye, mig az 1867-ik év végén kimutatott 28.985.915 frt 107 2 kr. szaporodás több évekről származik. * * * A felállított zárszámadási rendszert, mint azt jelentésének mindjárt elején megjegyezte, — a bizottság helyesnek találja, mert: valamint az egyesek, ugy az államháztartásánál is az egy évi összes bevételek és kiadások nem csupán az évi költségek és jövedelmekből alakulván, magokban foglalják mindazon összegeket, melyek a szorosan vett évi jövedelmek és költségektől a pénzforgalomnak külön vált részeit képezik, s ebből folyólag e két külünböző eredetű, ós rendeltetésű bevételi s kiadási tényezőnek összevegyitett kezelése ós felszámolása sokszor a valóval ellenkező eredményt idézhetvén elő, a valódi gyarapodás vagy fogyatkozás biztos megitélhetése és az állam bevételei s kiadásai közötti suly-egyen fenntartásának kimutathatása tekintetéből nélkülözhetlenül szükséges, hogy a számadások a fenn kijelölt tényezők szoros figyelembe vételével készíttessenek, mert: a zárszámadás rendszerének megállapításánál azon elvek szigorú keresztülvitelét látta elérni ohajtottnak, hogy a szorosan vett jövedelmek és költségek az évi bevételek ós kiadásoktól elkülönítve soroltassanak elő azon okból, hogy e rovatok egymással lett szembeállításával első pillantásra kimutatható legyen : vájjon a valódi jövedelmek ós költségek között megvan-e, vagy nincs azon arány, mely az állam pénzügyi gyarapodása, illetőleg fogyatkozásának biztos zálogául szolgál. Miután a bizottságot a fenntebbi nézetek vezóreltók, kötelességének ismerte: a magyar állam 1868-ki háztartására vonatkozólag a jövedelmek és költségeket, s az azokból folyó eredményt kimutatni, s könnyebb áttekintés véget mellékelt egy kimutatást 5. sz. alatt. E sommás kivonatnak a zárszámadássali összehasonlításából meggyőződött a bizottság, hogy az mind a jövedelmek, mind a költségek tekintetében a zárszámadásnak, s a jövedelmi mérlegnek tökéletesen megfelel. Mint a bizottság jelentésének elején részletesen kimutatta, az 1868. évi előirányzat volt: rendes ós rendkívüli jövedelemre . . 100.150.000 frt költségekre . .. . 110.302.300 , 40 kr. fedezendő volt . 10.152.300 frt 40 kr. hiány. Az eredmény lett: rendes ós rendkívüli jövedelem . elő nem irányzott „ „ kedvezőbb rendes és rendkívüli költség elő nem irányzott „ kedvezőbb tehát összesen kedvezőbb azon összegnél, mely az évi jövedelemre ós költségre előirányozva volt, s ha ebből az előirányzat után felmerülő . . . ..... ,.'... . . . 10.152.300 frt 40 kr. hiány fedeztetik, felesleg marad '.' . . . . . . . 3.621.989 frt 11 % kr. A valóságos jövedelemnek . ..... . . . .. • 112.849.449 frt 93% kr. a valóságos kiadással . . . , . .. . . . . . . 109.227.460 frt 82 kr. 110.741.120 frt 90 kr. 2.108.329 , 03 V, » 12.699.449 frt 93 1 /. kr. 108.495.417 „ 4*7. » 732.043 „ 387, » 1.074.839 frt 58 kr. 13.774.289 frt bl% krral
