Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak

321. SZÁM. 215 előtt annál inkább kimentik, mennyivel kellemesebben győződött meg, hogy az itt észlelt hiányokat az 1868-ki állam-zárszámadásban legnagyobb részben még 1867-re is kipótolva találja. Az 1868-ki állam-zárszámadás három mérleget foglal magában : a) a pénztári mérleget, mely összeállíttatott az áll am bevételei s kiadásaiból, illetőleg azoknak egymáshozi viszonyításából, — b) a vagyon mórleget, a mely össze lett alkotva az állam cselekvő vagyonának az állam terhelő vagyonával való összehasonlításából. A vagyon-mérleghez csatoltatott négy melléklet, melynek 1-sője kimutatja a magyar államháztartáshoz tartozó ingatlan vagyont sommás tételekben s azoknak 1868 végén megvolt értékét összehasonlítva 1867 végén talált értékével, viszonyítva kimutatja a szaporodását, vagy fogyatkozást; 2-ika kimutatja a magyar államháztartáshoz tartozó termesztmónyek, anyagok, szerek ós eszközök álladókat, s azoknak az 1867-ik év végén létezett álladókával tótelek szerint vont összehasonlításból eredt szaporodását vagy fogyatkozását; 3-ika a magyar államháztartást illető követelések és tartozásokat, s azoknak az 1867-iki óv végén megvolt álladókával szemközt törtónt szaporodását vagy fogyatkozását; 4-ike a pénztári maradványokat és azoknak 1868 végén talált álladókát összehasonlítva az 1867-ik óv végén meg volt álladókkal, tótelek szerint kimutatja az 1868-iki szaporodást vagy fogyatkozást. c) A jövedelmi mórleget, mely összeállittatott az államjövedelmek és államköltségeknek egymás iránt kitüntetett álladókából. Továbbá : két sommázatot, a) az 1867-ről hátralékban maradt, valamint az 1868-iki jövedelmet és bevételt, b) az 1867-ről hátralékban maradt, valamint az 1868-iki költségeket és kiadásokat, s az ezek szerint sommásan kitüntetett valóságos bevételek ós kiadásokból készíttetett a pénztári mérleg, végre : két összehasonlítást, nevezetesen : a) összehasonlítását az állam költségvetésének az igazgatási eredmónynyel, vagyis: megállapítását annak, hogy szemközt az állam által megállapított előirányzati jövedelem s az 1867-iki jövedelemhátralékkal mennyi folyt be tényleg 1867 és 1868-ról? s hogy szemközt az állam által megállapított, előirányzati költségekkel, és az 1867-ről hátralókban maradt költséggel mennyi volt tényleg 1867-re a pótkezeléssel utánfizetni kellett, és az 1868-ik évre valósággal szükséglett költség ? h) összehasonlítását az állam költségvetésének a pénztári eredmónynyel, vagyis: megállapítását annak, hogy szemközt az 1867-iki bevételi hátralékkal, és az 1868-ra előirányzott bevétellel, mennyi volt tényleg 1867-re és 1868-ra a valóságos bevétel, és szemközt az 1867-iki kiadási hátralókkal, ós 1868-ra előirányzott kiadással, mennyi valósággal 1867 és 1868-ra a valóságos kiadás? Mind a sommázatban,' mind a kétrendbeli összehasonlításban külön rovat nyittatott az 1867. évi pótkezelésnek, t. i. azon bevételek és kiadások felsorolásának, melyek az 1867. óv rovására 1868. évben előfordultak, s ekkép a zárszámadás, mint azt már az 1867-iki kimutatások tárgyalásánál megemlítettük, azon kimutatások kiegószitósóül is szolgál. Noha az 1867-iki 328. sz. a kimutatással szemben az 1868-ik évi zárszámadás mind tartalmára, mind szerkezetére nézve valóságos haladást képez, mert teljes áttekintését nyújtja az 1868-iki állami pénzkezelés összes rendszerének, s mind a mellett, hogy a bizottság készséggel ismeri el helyességét azon rendszernek, hogy t. i. necsak a jövedelem ós költség, — necsak a bevétel és kiadás, minthogy csakis ezeknek ismerete nem adna hű ós tiszta fogalmat az államháztartás eredményéről, hanem ezeken kivül az előirányzott ós valós'ággal befolyt jövedelem, az elő-