Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak

321. SZÁM. 213 vette mindazon tulkiadásokat, melyeket a kormány részint az országos alapnak 1867-ki folyó bevételeiből s 511,028 frt 49

x

/

2 krig, annak az 1867. év elején megvolt pénzmaradványaiból, részint az előirányzott bevételekből a rendes kiadásban (61,813,155 frt) bennfoglalólag minden valóságos előirányzat nélkül csakis saját felelőssége mellett tett. Ily tulkiadások voltak : a) koronázási-dij . 589,000 frt _ kr. b) országgyűlési költségek 851,497 „ 50 „ c) az uj országház építési költsége . '. . . . 100,854 „ 20 „ összesen . 1.541,351 frt 70 kr. fedeztetvén mind három tétel az országos alapból, mely összegből azonban, mint fentebb előadatott, 511,028 frt 49 7

2 ti'- az országos alap 1867-ik év elején létezett pénzmaradványának terhére jutott. Továbbá: Ily tulkiadások voltak: d) ministerelnökség . . . : . . . 113,969 frt 56 kr. e) ő felsége személye körüli ministerium . . . . 48,315,, 57 „ f) Horvát-Szlavón ország közigazgatására . ' . . . 220,823 „ 81 „ összesen . 383,108 frt 94 kr. ami azonban egészben az előirányzott bevételekből fedezve, a rendes kiadásokban bennfoglaltatik. A Horvát-Sziavon közigazgatásnál az eredmény a 184,056 frt 15 kr. túlkiadás, és az illető kancelláriának . . . 44,315 frt 44 krral kevesebb bevétele végett . . . . . . . . 228,371 „ 597

2 „ volt tulajdonkóp kedvezőtlenebb; miután azonban a horvát állam-számvevősegnél . . . . . . . . 527 frt — kr. a nyugdijaknál . . . . . . . . . 7,020 „ 78V

8 „ összesen . 7,547 „ 787

2 kr. megtakarittatott, ennek leszámítása után maradt fenn még . . 220,823 „ 81 kr. tulkiadása. Meggondolva : hogy az országgyűlési költségeket a képviselőház határozatai következtében is fedezni múlhatatlanul kellett, hogy az országház ópitési költségeinek fedezése az állam-háztartás elvitázhatlan terhei közé számítandó, hogy az 1867. IV. t. czikkel, az ország főrendéi ós képviselői Ő Felsége az apostoli királynak, ugyanazon évi V. t. czikkel pedig Erzsébet királyné Ő Felségének ünnepélyes megkoronáztatásuk emlékére tiszteletdijat ajánlottak — a mely tiszteletdijat az Ő Felségeik legnemesebb szivü elhatározásává kitűzött jótékony czólra az ország kormányának minden áron folyóvá kellett tennie, Meggondolva továbbá: hogy a visszaállított alkotmányos kormányforma törvényes részét képezvén a ministerelnökség, az Ő Felsége személye körüli ministerium is, mindkettő költségeiről gondoskodni felhatalmaztatása korlátai között a kormány elutasithatlan feladatává lett, s végre : hogy Horvát-Szlavonorszagok folyó közigazgatási szükségletére az előirányzott 1.605,365 frt elég nem lévén, a halasztást nem szenvedő kiadások fedezéséről gondoskodni, ha csak a kormány a köz-