Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-242. Dietrich Ignácz képviselő törvényjavaslat az 1868. évi XXIX. törvényczikk módositásáról, vagyis a szőlőváltságról
242. SZÁM. 3 Ellenben, ha e szőlőbirtokosok a megváltási feltételeket terheseknek találván, a földeket megváltani nem akarnák: a földtulajdonosok a megbecsülendő beruházások értékének megtérítése mellett a földeket visszaveszik és a beruházásokat magukhoz váltják. — Ezen szabály azon szőlőföldekre is kiterjed, melyek az 1868. XXIX. t. ez. 13. §-a értelmében a földtulajdonosának ingyen bocsáttattak vissza. A szőlőföldek nevezete alatt nemcsak azon földek értetnek, melyek szőlővel beültetve vannak; hanem azon földek is, melyek eredetileg szőlővel beültetve voltak s most másképen, például: mint szántóföldek, vagy rétek használtatnak. Hasonlóképen a szőlőföldek nevezete alatt értetnek azon földek is, melyek a tulajdonképeni szőlő kiegészítő részét képezik, milyenek : a szőlőlábak vagyis szőlőaljak, szőlőtetők, gyümölcsösök, szilvások, erdős vagy bokros részek stb., még akkor is, ha ezektől külön adózás nem szolgáltatott. 2. §. Az úrbéri telekállományhoz tartozó területeken ültetett szőlők nem esnek ezen törvény alá. Az ily szőlőföldek a telki állományért szabott országos kárpótlás utján váltatván meg, már az 1848. IX. t. czikk kihirdetésekor a birtokosok tulajdonává váltak. Ezen szőlőföldektől az adózások is az 1848. IX. t. ez. kihirdetésével törvényesen megszűnvén, ki ily szabad szőlőföldtől az emiitett időpont után a földtulajdonosnak adózott: ezen illetéktelen adózásokat illetőleg azok értékét 5°/ 0 kamataival együtt visszakövetelheti. 3. §. Az úrbéri rendezések alkalmával talált maradvány-földeken ültetett szőlők szintén nem esnek ezen törvény alá, vagyis nem ugy váltatnak meg, mint szőlőföldek. • Az ily szőlőföldek birtokosai a földértókét a föld tulajdonosának azon kulcs szerint téritik meg, mely szerint az ugyanazon határbeli telkek, következéskópen a maradvány-szántóföldek ós rétek megváltattak. Azonban a váltságkötelezettek a váltságtőkétől járó 5% kamatokat azon időtől fogva fizetik, midőn a szőlőföldektől adózni megszűntek. 4. §• A szorosan vett magánjogi, bármily jogezimü haszonvételi, — haszonbóri, vagy zálogszerződések, — akár szóbeliek, akár Írásbeliek legyenek azok, érintetlenül hagyatván : az ily szerződések mellett birt szőlőföldek megváltás alá nem esnek. Azon úgynevezett ideiglenes szerződések, melyeknél fogva az 1848-ik évet megelőző időben valamely földterület, mely jelenleg szőlővel van beültetve, vagy szőlőveli beültetés végett adatott át több vállalkozónak együttesen, mégis kisebb részletekbe osztva, az illető részlet birtokosa által egyenként szolgáltatandó adózások mellett ideiglenesen, azaz meghatározott, vagy felmondástól függő időre bocsáttatott az adózók birtokába : a szorosan vett magánjogi szerződések sorából, a 4-ik §. alól kivétetnek és a jelen törvény 1-ső §-a alá esnek, azonban csak ugy, ha még a következő feltételek egyike fenforog: a) ha az ilyen ideiglenes szerződések a jelen törvény hatálybaléptót megelőző 32 év előtt köttettek ós azon idő óta meg nem újíttattak; vagy : b) ha a szőlőföld birtoklása és az attól járó adózás nincsen a szerződők személyéhez kötve; vagyis, ha a szőlőföld birtoka akár a szerződós tartalmánál akár gyakorlatnál fogva szabadon átruházható volt ugy, hogy a szerződésileg kikötött adózásokat a szőlőföld mindenkori tulajdonosának a szőlőföld mindenkori birtokosa szolgáltatta ; vagy : c) ha a szerződés tárgyát oly földterület képezi, mely a szerződés megkötése előtt a volt jobbágyok jogszerű birtokában volt, ós úrbéri bírósági intézkedés vagy rendezés utján földesúri magánbirtokká (fundus allodialis) nem változott. Ha bebizonyul, hogy az e pont alatt érintett földek a szerződés kötésekor úrbéri maradványföldek voltak, a 3-ik §. szerinti megváltásnak lesz helye. 1*
