Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-136. Határozati javaslata Tisza Kálmánnak a heves megyébe küldött királyi biztosság tárgyában - 1869-137. Törvényjavaslat a birák s a birósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról
86 137. SZÁM. 2. §. Az 1. §. a) pontjának esetében az áthelyezés iránt 0 Felsége , a király intézkedik az igazságügyminister ellenjegyzése mellett. Ellenben az 1. §. b) pontjának esetében az áthelyezés fölött itéletileg ugyanazon- bíróság határoz, amely a birói felelősségről szóló törvényben a fegyelmi vétségekre nézve van felállítva. Az áthelyezett bíró fizetése sem egyik, sem másik esetben le nem szállítható. Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett bírák között a fennebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony létezik, vagy ilyen, alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfölebb 10 nap alatt a kinevezés, vagy a rokonság keletkezte után, azon törvényszék elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali szókhelye létezik. A törvényszék elnöke viszont köteles a neki bejelentett vagy bármikép tudomására jutott körülményről az illető törvényszéknél alkalmazott ügyészt azonnal értesíteni, ki az ügyet legfölebb 8 nap alatt a fegyelmi bíróság elé terjeszti, mely az önkónytelen áthelyeztetós iránt a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében szabályozott eljárás utján itéletileg határoz. Az alsóbb fo.ku fegyelmi bíróság ítélete ellen fölebbvitellel élhet mind a fél, mind az illető törvényszéknél alkalmazott ügyész a felsőbb fokú fegyelmi bírósághoz, a melynek ítélete ellen azonban további perorvoslat nem alkalmazható. A fölebbezvényt Írásban az alsóbb fokú fegyelmi bíróság elnökénél 8 nap alatt kell benyújtani. Az ítélet az elnök által haladéktalanul közlendő az igazságügyministerrel. Az áthelyeztetés iránti eljárás folyama alatt az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más bírósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házasága által a birák között sógorság keletkezett. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. 5. §, A bíróságoknál s a törvényszéknél levő ügyészeknél alkalmazott segéd ós kezelőszemélyzet mindazon tagjait, akik nem tartoznak az itólő birák sorába, az igazságügyminister saját belátása szerint s a körülményekhez képest, áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre; azonban az illetőnek szabályszerű költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állam pénztárából megtéríttetnek. II. Fejezet. A nyugdíjaztatás. 6. §• A bíró 70-dik évének betöltése előtt hivatalból csak az esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végképen képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomástatörvény megszüntette (birói hatalom 17.§.) Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott: a következő szakaszokban megszabott eljárás követendő. 8. §. A törvényszók elnöke meghallgatván a törvényszéki ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására.
