Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat
121. SZÁM. 39 Európa ipari hitvallása jelenleg az, hogy az egyéni akaratnak és tehetségnek a munka és foglalkozás választásában és gyakorlásában szabadnak kell lennie, hogy a szabad munkának versenye nélkül nemzetgazdasági haladás nem képzelhető, s" hogy azon nemzet, mely a korlátolt munka bilincsei közt kisértené meg a versenyt oly nemzetekkel, melyek a szabadmunka készítményeit hozzák a világpiaczra, okvetlenül le fogna győzetni. A jelen törvényjavaslat íőelve tehát nem lehetett más, mint az egyéni munkásság felszabadítása az ipar terén vagyis az iparszabadság/^ Ez alapelvvel öszliangzólag 20-ik éves életkorától kezdve mindenki gyakorolhat honunkban ipart (1—3. §.), engedélyhez csak igen kevés és csak oly iparág van kötve, melynél fontos köztekintetek forognak fenn (5. §.) az engedély megtagadásának okai határozottan ki vannak jelölve, hogy a hatósági önkénynek eleje vétessék (6. §.) az építészeti, tűzrendőri vagy egésségügyi tekintet alá eső üzlettelepek .sora meg van alapítva és a felállításuk körüli eljárás a vállalkozó és a közönség érdekében szabályozva. (10—21. §.) Az iparos fel van jogosítva több műhelyet egy helyen, fiók-műhelyeket más helyen is nyitni, többféle ipart íízni iparos társakkal, közös üzletet állítani, mindennemű segédmunkást felvenni, készítményeit, sőt másnak hasonkészitniényeit is, az országban nemcsak országos, de hetivásárokon is eladni. (27—31. §.) A hatósági árszabás csak a húsra nézve van fenntartva, de ennek megszüntethetése is a törvényhatóságokra b : zva (32. §.), más első rendű élelmi czikkek és vendéglői áraknál csak a köztudomásra hozatal és némi állandósítás kikötve (33. §. és 35. §.), valamint a bérszolgák és bérkocsik árszabályzata is köztekinteteknél fogva hatósági befolyás alá van helyezve. (34. §.) Meg van szüntetve továbbá az eddigi czéh és az abba való belépés kényszere és az iparosok közhasznú czélok elérése végetti társulása a szabadság elvére fektetve (89. 92. 100. §§) a társulati élet szabadon alkotott alapszabályok utján rendezve, a társulatnak peres esetekben a békéltetési eljárás megengedve, (89. §.) a társulati ülések állandó biztos alá helyezése pedig megszüntetve (97. §.) Ezen az egyéni és társulati szabadságból folyó elvek további alkalmazást találnak a törvény azon §§-ban, melyek a gyár tulajdonos vagy mester- ós a segédszemélyzet vagy gyári munkás közti viszonyra vonatkoznak. E viszonyok tisztán szabadszerződési alapra fektetvék (42., 59., 64. és 76. §§.) kölcsönösen felmondhatok (53., 65., 76. §§.) meghatározott esetekben felmondás nélkül is felbonthatók (52., 67., 68. §.) de minden rögtöni ós jogositatlan felbontás ellen biztositvák (56., 57., 70., 71., 72., 76. §§.) A kölcsönös kötelességek szabatosan meg vannak állapítva (44., 45., 48., 49., 60., 62., 63., 66., 73., 74. §§.), a munka ideje minémüsége és a telep vagy műhely berendezése ugy szabályozva, hogy egyrészt a munkások élete és egéssége megóva legyen, más részt a fiatal tanoncz vagy munkás iskolai kiképeztetóse rövidséget ne szenvedjen (41., 44., 45., 46., 47., 60., 73., 81., 82., 83., 87. §§.) A gyári mnnkás azonfelül biztosítva van, hogy bérét kellő időben készpénzben megkapja s hogy az e részbeni visszaélésektől és megrövidítésektől megóvatik. (84., 85., 86. §§.) Ezen az egyéni ós társulati működést a szabadság és kölcsönös igazság elvei szerint szabályozó törvényes intézkedésekhez csatlakozik az iparhatósági eljárásról szóló V. fejezet, melyben gondoskodva van arról, hogy az ipar terén oly gyakran előforduló és halasztást nem szenvedő esetek és panaszok első folyamodásban egyes hatósági tisztviselők által gyorsan intéztessenek el és hogy 2-ik és 3-ik fokban a felfolyamodás nyitva tartassék. ;•.-:'.; ' A kormány ugy vau meggyőződve, hogy tekintve az európai törvényhozások legújabb idevágó intézkedéseit, jelesül az ószaknémet szövetség iparrendjét, jelen ipartörvóny javaslatában egy részről színvonalán áll azon vezérlő elveknek, melyekre a mivelt népek iparviszonyaikat fektették, másrészről e fő elvek megsértése nélkül mindazon méltányossági tekintetekre volt kellő figyelemmel, melyek ily átmeneti korszakban hazánk viszonyai közt súlylyal bírnak.
