Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat
12i. SZÁM. 33 g. a felmondási határidő és azon esetek, melyekben a szerződési viszony azonnal felbontható. E munkarend másodlata az iparhatóságnak benyújtandó. 81. §• Minden gyártulajdonos köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál. 82. §. A rendes munkaidő gyárakban 24 óránként 12 óra. Azonban tekintettel az 1868-ik évi 38. t. ez. 1. és 50. §-nak rendeletére is: 12 éves életkort még be nem töltött gyermekek gyári munkára nem alkalmazhatók ; kik a 14 éves életkort még be nem töltötték gyári munkában naponként csak 8 óra hosszat foglalkodtathatók; oly ifjak, kik a 14 éves életkort betöltötték, de a 16 évet még el nem érték, naponként csak 10 órai munkára köteleztethetők. Éjjeli munkára — mely esti 9 óra és reggeli 5 óra közt foly — 16 éven alóli munkások egyátaljában nem alkalmaztathatok. 83. §. A munkásoknak munkaközben délelőtt és délután 1 j 2 órai, délben pedig 1 órai szünidő engedendő. Éjjeli munkánál szintén 2 órai szünet háromszoros felosztással alkalmazandó. A napi munkát reggeli 5 óra előtt kezdeni, és esti 9 órán túl kiterjeszteni nem szabad. 84. §. A gyártulajdonos köteles munkása bérét készpénzben legalább kéthetenkint kifizetni. Árukat a munkásnak hitelezni nem szabad. Lakással azonban, tűzi fával, földhaszonélvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal, orvosi sególylyel, valamint az általa készített czikkek előállításához szükséges müszerszámokkal és anyagokkal — ha beleegyez — a munkást elláthatja s az ezért járó összegeket a bérfizetés alkalmával béréből levonhatja. 85. §. Oly árukért való követelések, melyek a munkásoknak a fennálló tilalom daczára hiteleztettek, a gyártulajdonos által sem törvény, sem felszámolás utján nem érvényesíthetők. Ilyek a helybeli beteg- és segélyző-intézeteknek esnek javára. 86. §. Oly szerződések, melyek a 84. ós 85. §§. rendeleteivel ellenkeznek, kötelező erővel nem birnak. Hasonlóul érvénytelenek a gyártulajdonos és munkások közt történt oly megállapodások, melyek szerint ez utóbbi szükségletét bizonyos eladási telepekből szerezni , vagy bérének egy részét más czélokra, mint a munkások sorsának javítására fordítani köteles. 87. §. Az iparhatóságnak joga van, sőt kötelessége a gyárakat kiküldöttje által időnként megszemléltetni s magának a törvény rendeleteinek megtartásáról meggyőződést szerezni. 88. §. A gyármunkásoknak betegség vagy szerencsétlenség eseteiben leendő gyámolitása tekintetéből a gyártulajdonos köteles a munkások hozzájárulásával, vagy telepénél önálló segélypónztárt felállítani, vagy a menynyiben erre a munkások száma elégtelen volna, egy már fennálló ily pénztárhoz csatlakozni. IV. Fejezet. Az iparos társulatokról. 89. §. Ugyanazon vagy különböző ipart egy vagy több egymáshoz közelfekvő községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozdítása végett ipartársulatokká egyesülhetnek. KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. II. 5
