Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-236. Törvényjavaslat a bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbitásáról - 1869-237. Törvényjavaslat a pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozásáról

394 237. SZÁM. 10. §. Azon intézetek, melyek állam- vagy más értékpapírokra, vagy bármely áruczikkekre előleget vagy kölcsönt adnak, ha az ily kölcsön hat hónapi időszakon túl nem terjed, minden egyes kölcsön értékétől az I. fokozatú hélyegilletéket közvetlenül tartoznak fizetni; de azért az ily kölcsönre vonatkozó okiratok bélyeg nélkül állíttatnak ki; a hat hónapot meg nem haladó kölcsön-meghosszabitások szintén az I. fokozatú bé­lyegilleték alá esnek. Mindkét esetben az illeték minden hónap letelte után 14 nap alatt fizetendő. 11. §. A Magyar-Földhitelintézetnek, mint ilyennek, üzletkönyvei, záloglevelei, jövedékjegyei és minden egyéb a kölcsönre vonatkozó s az intézet nevében kiállított okmányai továbbra is bólyegmentesek lesznek. Kivétetnek azonban a zálogadósság visszafizetéséről szóló azon. nyugták, melyek a telekkönyvben létező zálog­teher kitörlésére szolgálnak s a melyektől jövőre 50 krnyi bélyeg fizettetik. A záloglevelek és jövedékjegyek szelvényei szintén bélyegkötelesek maradnak, de ezektől az illeték a lejárat idején közvetlenül fizettetik. Azon okmányok közül, melyek az intézetre mások által állíttatnak ki, névszerint a záloglevél vagy a jövedékjegy átadását tanúsító bizonyítványok, valamint azon más okmányok is, melyek a főbizonyitó okmányon kivül csupán a fenálló ügykezelés szompontjából állíttatnak ki, továbbra is bélyegmentesek lesznek. 12. §. A kormány igazgatása alatt álló zálogházak üzletkönyvei, a lejárt zálogok elárusitásáról felvett jegyzőkönyvek, továbbá az elárusított zálogtárgyakból az adósság lerovása után az adós részére fenmaradt összeg felvételéről kiállított nyugták, végre a zálogjegyek elvesztése esetében a zálogtárgyak visszaváltha­tása végett az adósok részéről kiállítandó okmányok: bélyegmentesek. 13. §. Azon takarókpénztárak, melyeknek tisztajövedelmök nem emelkedett annyira, hogy a befizetett részvénytőkének 8°/ 0-tóli összegét meghaladó kamat- és nyereményosztalékot adhassanak: vagy a melyek a 8°/ 0-tóli tisztajövedelmet meghaladó egész nyereményüket jótékony czólra fordítják, az eddigi bélyegmentesség kedvezményében meghagyatnak. Azon takarókpénztárak ellenben, melyek az eredeti részvényesek által valóban befizetett részvény­tőkének 8%-tóli összegét meghaladó kamat- ós rószvényosztalókot fizetnek, jelen törvény kihirdetése napjá­tól kezdve üzletkönyveiket kötelesek a 2-ik §. értelmében szabályszerű bélyeggel ellátni. A betételi könyvecskék s az abban előforduló tőke, s kamatbizonyitványok ezután is bélyegmen­tesen állíttatnak ki. A bélyegmentességet vagy a bólyegkötelezettség fokát tartalmazó kimutatást a 22-ik §. hason­latossága szerint minden takarékpénztár köteles az illető pénzügyi igazgatóságnak megküldeni. 14. §. Azon népbankok, vagy egyéb intézetek, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, ezen utób­bira nézve a 13. §. rendelete alá esnek. 15. §. Hitel-üzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében folyó számlára pénz-átvételekre jogosított pénz­intézetek a gyümölcsözés végett átvett tőke összegek után járó kamatoktól bélyegilleték fejében két száza­lékot fizetnek közvetlenül, de azért az üzletre vonatkozó okmányok u. m: chequesek, pénztári jegyek, utal­ványok bólyegkötelezettség alá nem tartoznak. Ezen illeték minden hónap letelte után 14 nap alatt befizetendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom