Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-228. Kivonat a főrendiház 1869-ik évi deczember hó 10-én tartott XXIV-ik ülésének jegyzőkönyvéből

228. 58. §. Marad változatlanul. 59. §. • Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél kérelmezi: ez a közvádló jogaiba lép annyiban, a mennyiben a közvádló akár a 39., 43., és 54-ik §§-okban engedett fölebbvitellel nem élne, sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42. §.), akár a vádlott felmentését (49. §.) indítványozná, az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalására ellen indítványt tehet. Ugyanezen jogok átszállnak a magán félre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43-ik §.) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal: hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvényeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a magán fél többé be nem avatkozhatik. Azonban e jogát a magán fél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czólra külön meghatalmazványnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevólben, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén : a beavatkozási kérvényben, a fegyelmi bíróságnak bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi bíróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magán fél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti. A fölebbviteli határidő a magán félre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint fölebbviteli joga van : azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak fölebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49-ik §.) a közvádló a vádlott felmentésót hozná javaslatba: a magán fél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteSZÁM. 373 i törvényszékkel is, a melynél vagy a melynek terüj letón a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés hivatalvesztésre szól: a határo| zatot az igazságügyministerhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. A fegyelmi bíróságnak ítélete ellen a perújítás megengedtetik. 59. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél i kérelmezi: ez a közvádló jogaiba lép annyiban, a mennyiben a közvádló akár a 39., 43., ós 54-ik §§-okban engedett fölebbvitellel nem élne, akár pedig a fegyelmi eljárás megszüntetését (42-ik §.), akár élvégre a vádlott felmentését (49-ik §.) indítványozná. Ugyanezen jogok átszállnak a magán félre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43-ik §.) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal: hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvónyeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a magán fél többé be nem avatkozhatik. Azonban e jogát a magán fél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czólra külön meghatalmazványnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevólben, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén : a beavatkozási kérvényben, a fegyelmi bíróságnak bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi bíróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magánfól ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti. A fölebbviteli határidő a magán félre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint fölebbviteli joga van : azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak fölebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49. §.) a közvádló a vádlott felmentését hozná javaslatba : a magán lói ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteles azonnal megtenni a nélkül, hogy e czólra a tárgyalás elhalasztását kérelmezhetné. Ellenben a magán félnek, a vádlott elleni fegyel-