Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-228. Kivonat a főrendiház 1869-ik évi deczember hó 10-én tartott XXIV-ik ülésének jegyzőkönyvéből

228, SZÁM. 369 37. Marad változatlanul. 38. §. A 31., 32., 33., 34. §§-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által megbatározott esetekben mellőzhetők. Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve a polg. törv. perrendtartás 57-ik §-ában engedett biró küldés is kérelmezhető. A kifogás felett a fegyelmi bíróság határoz. 39. §. Marad változatlanul. 40. Marad változatlanul. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügyministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjót az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi bíróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesíti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyesze ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befejeztéig az ígazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi bíróság nevez ki közvádlót. 38. §. A 31., 32., 33., 34. §-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56-ik §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett a fegyelmi bíróság határoz. 39. §. A fegyelmi eljárás, vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott ós a közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kívül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt fölebbvitellel élhet. 40. §. Ha a fegyelmi bíróság gesnek; ennek teljesítésére tör vényszéknek, melynek vizsgálatot lát szükséaz elnök vagy azon kebeléből alakult, vagy KÉPVH. IBOMÁNT. 1869/71. II. valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem lizattathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót és a tanukat; ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biroság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az 47