Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-228. Kivonat a főrendiház 1869-ik évi deczember hó 10-én tartott XXIV-ik ülésének jegyzőkönyvéből

358 228. SZÁM. hozó testület tagjaiból álland ós hivatása épen a legfelsőbb és semmitő törvényszék tagjai felett Ítélni — az elnökséget a törvényszéki elnökök kizárásával a törvényhozó testület elnökeire, vagy választott tagjaira kívánja bízatni — igy hozván ezt magával mind a törvényhozó testület tekintélyének fenntartása, mind a fegyelmi bíróságokra nézve itt elfogadott azon elvnek keresztül vitele, hogy a lehetőségig semmi viszonyban ne álljanak a bíróságok elnökei azokkal, kik-felett ítéletet mondani hivatvák. 3-or Átalában, hol a törvényhozásban felügyeleti jogról van szó, mindenütt 0 Felsége legfőbb fel-' ügyeleti joga említendő, melyet alkotmányos közegei által gyakorol. Világos ereszben az 1848.Ill-ik ós az 1867-ik YH-ik t. ez. intézkedése. A főrendiház az 1868-ik LIV-ik t. ez. tárgyalásakor hasontermészetű módosítást tett, melynek folytán a törvényezikk e szerint is fogalmaztatott. 4-er. A lehető legnagyobb viszonosságot kívánja a főrendiház a vádló ós vádlott között megállapítani. — továbbá az államot tenni első helyen felelőssé az általa kinevezett birák visszaélése, vagy hanyagsága által egyeseknek okozandott károkért és végre az első fokú fegyelmi bíróságokra nézve itt legkönnyebben történhetvén meg, hogy az egész bíróság ellen tehet a fél alapos kifogást .— a biróküldós kórelmezhetósét is biztosítani kívánja számára. A főrendiház tehát az itt előadottak alapján, valamint a bővebb indokolást nem igénylő, de helyei helyei a szabatosabb szerkezet érdekében óhajtandó következő módosításokkal fogadta el a törvényjavaslatot: I. Fejezet 3-ik §. (második sor) „hatálya" szó után „az esküdtszéki tagokra" 's beszúrandó. A 4-ik §. hivatolt IV. fejezet fegyelmi vétségek esetében a magán félnek is ad beavatkozási jogot, mi által azon eljárás a szoros értelemben vett közkereset jellegét elveszti; annálfogva a 4-ik §. igy módosítandó „Hivatali bűntett esetében a felelőségre vonás közkereset utján fegyelmi vétségek esetén pedig a IV-ik fejezet szabályai szerint történik." Az 5-ik §-ban „az igazságügyiminister felügyeleti joga, melynél fogva" — kimarad, helyébe tétetik : „Ő Felsége felügyeleti joga, melynólfogva felelős igazságügyiministere által" — az eredeti szerkezetnek ezután következő része megmaradván. Il-ik Fejezet. 8. §. (első sor) „büntettet" szó után „esküdtszéki tag vagy" (harmadik sor) „felül" szó után „esküdti illetőleg" beszúrandó, (utolsó sor) „lesz" szó kihagyandó. 19-ik §. (második bekezdés vógsoraiból) „A mennyiben a bűnös esetleg bűntársainak vagyonából kielégíthetők nem lennének" kihagyandó. Az utolsó bekezdés eredeti szerkezete helyett pedig: „az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor található vagyonából az államnak viszkereseti joga van" teendő. III. Fejezet 24. §. (harmadik sor kezdetén) a „pedig" szó kihagyatik. 27. §. (utolsó előtti sor) „vagyoni" helyett „kártérítési,, teendő. Ugyan e szakasz végén helytelen a hivatkozás a 67. §-ra" ehelyett a „ 6 6-ik §-ra" kell hivatkozni. IV. Fejezet 31-ik §. (harmadik sor) „fölött" szó után zárjel között beveendő („2-ik §. c. d. e. f. pont.") 33. §. (második sor) „továbbá" és „tagjai" kihagyandók. 34. §. (második bekezdés 3-ik sor) „Curia" elébe „királyi" teendő. 35. §. (első bekezdés) Mindenütt első helyen az elnök, majd alelnök s azután az illető birák említendők. A második bekezdés egészben igy hangzanék : „Ezen fegyelmi bíróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebeléből választandó tagokból, fele részben pedig a m. kir. Curia alelnökei ós biráiból alakittatik. Elnöke a felsőház elnöke vagy másodelnöke, ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közül az, ki legtöbb szavazatot nyert." Negyedik bekezdés (utolsó előtti sor) „bírói" helyett „felsőházi" — „felsőházi" helyett „bírói" teendő. Ötödik bekezdés (második sor) „gyakorolják" után igy fog hangzani: „az illető tanács a fel-