Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat

121. SZÁM. 27 • - 24. §. Aki ipart bejelentés nélkül üz, 50 forintig terjedő pénzbirságban elmarasztalható. Aki engedélyhez kötött ipart a hatóság engedélye nélkül üz, az iparüzletének eltiltása mellett 100 ftig terjedhető birsággal fenyíthető. Hogyha pedig az illető ily üzletet a tilalom daczára is folytatna, e birság ismételt alkalmazása mellett még a körülményhez képest 6 hétre terjedhető fogsággal is fenyíthető. Aki egy, a 10 §. alá tartozó üzlettelepet hatósági engedély nélkül állit vagy átalakít, avagy a telepengedélyben kikötött feltételeknek nem tesz eleget, nemcsak 100 ftig terjedhető pénzbirsággal büntethető, hanem ha'köztekintetek vagy sértett magánjogok igénylik, telepének átalakítására, sőt végeltávolitásája is szorítható. 25. §. A hatóság üzleti vagy telep engedélyének érvénye elenyészik, ha annak keltétől számított 2 évfolyama alatt az üzlet meg nem indíttatik, vagy két éven át félbe szakittatik. Bejelentéstől függő ipar két évi szünetelése, folytatás esetében uj bejelentést tesz szükségessé. II. Fejezet. Az iparjog gyakorlásáról. 26. §. Minden iparos iparát helyettes vagy bérlő által is űzheti. A bérlők ós helyettesek az üzletvezetőkről szólló 23 §. határozmányai alá esnek. 27. §. Minden iparos ugyanazon községben több állandó üzleti helyet (műhelyt, árudat) tarthat, melyek azonban a hatóságnak bejelentendők. 28. §. Egy s ugyanazon iparos iparát rendes lakhelyén kivül, az ország több helyein is űzheti; ott azonban, hol rendesen nem lakik, nyitott fióktelepéhez helyettest állítani köteles. Ily fióktelepek megindítása azonban vagy az illetékes hatóságnál teendő bejelentéstől — vagy ha az 5. §.-ban elősorolt iparágak űzósére szolgálnak, külön hatósági engedélytől függ. 29. §. Ugyanazon egy személy többféle ipart is űzhet. Hasonló vagy különböző ipart űzők egyesülése közös üzlet folytatására meg van engedve. 30. §. . Minden iparüzőnek joga van, készítményei tökéletes előállítására szükséges minden munkákat egyesíteni, s az azokra megkívántató segédmunkásokat tartani. 31. §. Minden iparosnak joga van készítményeit lakhelyén kivül is , az ország bármely helyén tartott heti vagy országos vásárokon akár személyesen, akár bizományos által eladni, azokra megrendeléseket gyűjteni vagy gyűjtetni, megrendelt munkát mindenütt telyesiteni vagy munkásai által telyesitetni, ugy szintén saját készítményei mellett másnak hason készítményeit is áruba bocsátani. A kéményseprőkre nézve a törvényhatóságok fel vannak jogosítva tűzrendőri tekintetekből bizonyos munkakerületeket kijelölni. . 32. §. Minden törvényhatóságnak jogában áll a húsra nézve eddig fennálló hatósági árszabást ideiglenesen felfüggeszteni, végképen megszüntetni, vagy továbbra is fenntartani. Egyéb élelmi vagy iparczikkekre nézve hatósági árszabásnak helye nincs. Azonban 33. §. oly czikkekre nézve, melyek a mindennapi élelem nólkülőzhetlen szükségeihez tartoznak, habár nincsenek is árszabásnak alávetve, a hatóság elrendelheti, hogy az árak a kicsinybeni eladásnál az eladási he4*