Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat
121. SZÁM. 25 7. ». Minden engedély személyhez van kötve, uj reál iparjogok többé nem engedményezhetők, de az eddig engedményzettek további ópségökben megmaradnak a nélkül azonban, hogy az iparhatóságot hasonló iparágra való uj engedélyek kiadásában korlátolhatnák. 8. §. Valamely fennálló reál iparjognak tulajdona nem menti fel a tulajdonost a törvény által megkívánt kellékek kimutatásának szüksége alól. Ha e kellékekkel nem bir, csak minősitett üzletvezető helyettes vagy bérlő által űzheti iparát. 9. §. Jogi személyeknek az 5. §-ban elősorolt engedélyezett iparágak gyakorlására az iparhatósági engedély csak bizonyos, 20 éven túl nem terjedhető időre adandó meg. '..•••• 10. §. Ha a szabad vagy engedélyezett iparág gyakorlása oly üzlettelepek felállításával jár, melyek fekvésük vagy az üzlet minéműsóge által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat avagy egyátaljában a közönséget megkárosíthatják , háborgatják, vagy veszélyeztethetik, ily telepek az alább körülirt eljárás mellett csak hatósági engedély alapján állíttathatnak fel. Ide tartoznak: mindennemű tűzijáték- ós gyúszeráru készítésére szolgáló telepek, gázkészitő ós gáztartóintózetek, olajgyárak és ásványolajfinomítók, kátránykószitők, koaksgyárak, amennyiben másutt állíttatnak fel, mint a hol az anyag nyeretik, üveg és koromhuták, agyagáru-, mész-, tégla- és gypsógetőkemenczék, tükörgyárak, nyers fémek előállítására szolgáló telepek, — rostkemenczék, fómöntődék, a mennyiben az olvasztás nem csak tégelyekben történik, — hámor müvek — mindennemű vegyészeti gyárak, gyors fehérítők, fimászfőzdék, keményítő, keményítő-, szörp-, kátrány-, ponyva-, bólhtír-, -házfedő-, papír- és házfedőnemez előállítására szolgáló gyárak, vér-, lúg-, enyv- ós szappanfőzdék, csontógetők, csontszáritók, csontzúzók, csontfőzők ós csontfehéritők, állati szőr előkészítésre szánt telepek, fagygyuolvasztók, gyertyaöntők, vágóhidak, tímárműhelyek, trágyagyárak, dögnyúzó helyek , — len- vagy kenderáztató telepek, — czukorfőzdók, szesz- -és sörgyárak, göz- száraz- és szélmalmok. Vízimalmok és vizépitmények felállitására nézve továbbra is az 1836. 10. törvónyczikk rendeletei fognak zsinórmértékül szolgálni. E lajstrom a földmivelés-, ipar- s kereskedelmi minister által egyetértve a belügyministerrel rendeleti utón módosítható a szerint, amint az e szakasz elején említett köztekintetek egyes uj iparágak telepeinél felmerülnek, vagy a most felemiitettek valamelyikére nézve elenyésznek. 11. §• Aki a 10. §. alá eső üzlettelepek felállitására szükséges hatósági engedélyért folyamodik, egyúttal a telepnek az azon felállítandó épületeknek s belső felszerelésüknek, pontos helyrajzát, körülményes leírását, és szabatos magyarázatát benyújtani köteles. 12. §. A hatóság a létesíttetni szándékolt vállalatot mint falragaszok által és egyóbb szokott módon az illető községben, mint a községelöljáróságához, a szomszédokhoz, sőt ha szükségesnek látja, a távolabbi szomszédokhoz is intézett külön értesitvónyben közhírré teszi, és haladók nélkül, legfeljebb pedig 2 heti határidőre bizottmányi tárgyalást tűz ki a helyszínén, melyen azok, kik a vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást tenni akarnak, e kifogást szóval vagy írásban előadni kötelesek, máskülönben az üzlettelep — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul, engedólyezendő. 13. §. A bizottmányi tárgyaláskor, melyről jegyzőkönyv vezetendő, a folyamodó jelenlétében ós kihallgatása mellett minden irányadó körülmények megvizsgálandók, a netáni ellenvetések alaposan tárgyalandók, és azon esetben, ha oly kifogások tétetnének, melyek magánjogi természetűek s barátságos egyezkedés által el nem intézhetők, az engedélyt kérő fél ezeknek törvény utján való előleges elintézésére utasítandó, az engedély kiadása az alatt függőben tartatván. KÉPVH. 1E0MÁNY. 1869/71. II. 4