Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-111. Törvényjavaslat a pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozásáról

16 111. SZÁM. Tállalatok számára szerződésileg, vagy engedélyi okirat alapján adott bélyegmentességi kedvezményeket, melyek továbbra is érvényben maradnak. 26. §. Jelen törvény határozatai kiterjesztetnek a magyar korona országain kivül szókelő intézeteknek, vállalatoknak, és egyleteknek a magyar korona országaiban létező fiók-intézeteire ós vállalataira is, a mennyiben ezek a magyar korona területén jogügyleteket önállólag kötnek, és ezekről jogérvényes okiratokat állítanak ki. 27. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Lónyay Menyhért s. k., pénzügyminister. Indokolása a pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozása iránti törvényjavaslatnak. Az 1868-ki XXIII. t. ez. 30. §. és 1868-ki LVIII. t. ez. rendeletei szerint megbízatott a pénzügyminister, hogy a pénzintézetek, rószvénytársulatok és egyletek bélyegmentességének szabályozása iránt törvényjavaslatot terjesszen elő. Ennek folytán, miután a magyar kormány fennállását megelőzött időben a bécsi cs. kir. pénzügyminis terium egyes pénzintézeteknek, különösen pedig a takarékpénztáraknak, a pesti kereskedelmi banknak, a bécsi hitel- és osztrák-nemzeti bank fiókjainak stb. rendeletileg különböző bélyegmentessógeket engedélyezett, — szükségesnek tartatott a kórdósben lévő intézetek, társulatok s egyletek bólyegkötelezettségóre vagy mentességére vonatkozó szabályokat rendszeresen egybefoglalni, ós ezeket akként alakítani, miszerint hasonló alapokra fektetett, és ugyanazon czólra törekvő vállalatok s társulatok egyenlő elbánásban részesüljenek, s az ezektől eltérő kiváltságok megszüntettessenek. A bélyegkötelezettsóg vagy mentesség mérvéül azon körülmény vétetett, vájjon az illető intézet, vállalat s egylet nyerészkedésre alakult-e vagy sem. Minthogy pedig ezen kérdés az alkalmazásban gyakran különböző magyarázatot enged, szükségesnek tartatott, miszerint a bélyegkötelezettség vagy mentesség jogosultságát a pénzügyminister egyetórtőleg a földmivelós-, ipar- és kereskedelmi ministerrei esetről esetre határozza meg. Ezen elveken alapszanak a törvényjavaslat 2., 3., 4., 5., 6., 7., 12., 13. és 14. §§-ai. A közkereseti társulatokat illetőleg tekintetbe vétetvén az, hogy a bélyegjegyekkeli kezelés az ügyvitelt nehezíti s hátráltatja, rájuk nézve a törvényjavaslat 8., 9., 10., 11., 13., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21. §§-aiban megjelölt okmányoknak bélyegzetten kiállítása, ós a megfelelő bólyegilletékeknek közvetlen lefizetése előnyösebbne'í mutatkozott. Miután pedig a közkereseti társulatok e közvetlen lefizetés pontos teljesítése végett a javaslat 23. §-a szerint naplók vezetésére köteleztetnek, a könnyebités tovább teresztóseül czólszerűiiek látszott a 24.-dik §.-ban azt is megengedni: hogy a közvetlenül befizetendő bólyegUetékek közösen megállapítandó átalányban rovattathassanak le, és ezáltal a társulatok a napló vezetésének terhe alól is feloldoztassanak. A közkereseti társulatok bélyeg-kötelezettsége iránt különösen a következők jegyeztetnek meg: a) a törvényjavaslat 8 ós 9. §§-ai szerint oly részvények, melyek névre szólanak, II. fokozatú, ellenben azok melyek előmutatóra szólanak, az előbbinél még egyszer terhesebb III. fokozatú bélyeg-illeték alá vonatnak. Ezen különbözet abban találja okadatolását, mert az előbb nevezett részvények, ha másra ruháztatnak át, ismét hasonló illeték alá esnek, ellenben az előmutatóra szóló részvények minden további bé-lyegkötelezettség nélkül kézről kézre forognak. b) a törvényjavaslat 11. §.-a szerint a 6 hónapra terjedő előlegezósi ügyletek I. fokozatú mérsé-