Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-180. Határozati javaslata Miletits Szvetozárnak a határőrvidéki és ezzel kapcsolatban levő horvát és szerb ügyben

180. SZÁM. . 193 180. szám. Határozati javaslat a határőrvidéki és ezzel kapcsolatban levő horvát és szerb ügyben. Miután már végső ideje, hogy a határőrvidék, mint olyan, valamint az összesség, úgy az alkotmányosság érdekében megszüntettessék és hogy annak lakói az alkotmányos életnek részeseivé legyenek, annyival inkább, mivel a határőrvidéknek, mint az egykoron iszonya, de most már elsatnyult török hatalom elleni védfalnak czólja megszűnt; de tekintettel arra, hogy a határőrvidék már több kevesebb század óta a többi királyságoktól ós országoktól el van különítve, és hogy e közben benne jogi és társadalmi viszonyok fejlődtek ki, melyek átalakítása alkalmával tekintetbe veendők, hogy tehát azon általános elv, mint minden alkotmányosság kútforrása szerint: „nil de me, sine me" kell, hogy a határőrvidéki nép saját sorsa feletti határozás alkalmával részt vegyen, nevezetesen a határőrvidék föloldása módjátóji kérdésnek tárgyalása ós határozása alkalmával, valamint az alkotmányos és polgári életbei átmeneteiének módozatai ós más országokkali kapcsoltatása módjának kérdésében. Tekintettel arra, hogy a határőrvidék nagyobb területe a Dalmát-, Horvát- és Slavon királyságnak egy része, a melyik határőrvidókesitése által elvileg nem veszíthette ós nem is vesztette el ugyanazon állami és országos jogot, tehát az államjogi viszonyoknak, melyekbe az is lép, átalakítása alkalmávali résztvevősének jogát sem, annyival kevósbbó, mivel a Horvát-Slavon végvidék, Dalmátia-, Horvát- ós Slavon királyságnak nevezetesebb és nem csak a föld területe, de a lakosságnak száma szerint is nagyobb részét képezi, hogy tehát már e szerint is nem lehet tőle megtagadni a jogot, hogy ama királyságok államjogi ós szervezkedési viszonyainak elrendezéséhez járuljon, a mint erre 1861. és 1865. évben 0 Felsége és az illető alkudozó felek részéről minden kétkedés ós ellentállás nélkül meg is hivatott, de később e viszonyok meghatározásakor a határvidék kívánsága, akarata joga és erdeke ellen ki lön zárva; tekintettel arra, hogy a határőrvidéknek részenkinti tartományositása, lakosainak valamint államjogi és országos viszonyai rendezésére és szilárdítására, ugy saját jogos átalakítására való befolyás jogának tényleges meghiúsítását jelentené; tekintettel tehát arra, hogy az illető katonai végvidéknek lakosai mint ugyanezen állami ós országos jognak hajdani részesei, azon joggal ós egyszersmind kötelességgel is birnak, hogy a magyar királysággal történt kiegyezkedésnek mondott viszonyairól és esetleges módozatairól ós a fönebbi királyságok belső szervezetéről szabadon választott képviseltetésök utján egyenjogú szóval nyilatkozzanak, ós erről többi tartományheli véreikkel közös gyülekezeten vitatkozzanak; tekintettel továbbá arra, hogy a másik, jóllehet kissebb része a határőrvidéknek egyszersmind része a szerbvajdaságnak, melyet 0 Felsége szüntetett meg ós a magyar királysággal kapcsolt össze azon föltéte alatt, hogy a történeti jog alapján, mely alapja a fönálló dynastiának ós a magyar királyságnak is, a szerb nemzetnek nemzetiségi és nyelvi tekintetben a politika és művelődés terén biztosítékok adassanak, ós mely jogot a magyar királyság is elismert először az által, hogy az Ő Felségének elődeitől, mint magyar királyoktól a szerb nemzet összességének (tóti communitati nationis Rascianae i. e. Serbicae) újból is kiadott diplomák és államjogi kiváltságok egyszersmind magyar kanczellária utján is adattak ki, másodszor az által, hogy Mag yarország azon szolgálatok gyümölcsét, mket a szerb nemzet neki a törökök elleni védelem által, nyújtott elfogadta és élvezte is, harmadszor az által, hogy a magyar törvényhozóság is 1791-ki 27. t. ez. által a monKÉPVH. IROMÁNY 1869/71. II. 25