Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-171. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

171. SZÁM. 179 felebbvitel esetében a Curia mindkét osztályának birói tagjaiból alakuló fegyelmi bírósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi bíróság, az elnökön kívül nyolcz tagból, felében a semmitoszék, másik felében pedig a legfőbb Ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a biróságnál a semmitoszék elnöke viszi, akit szükség esetén a semmitoszék alelnöke helyettesit. 35. §. A kir. táblák alelnökei és elnökei, a kir. Curia itélő bírái, alelnökei és elnökei, továbbá a koronaügyész . fölött külön fegyelmi bíróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi bíróság mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a magyar kir. Curia alelnöke és biráiból kineveztetósök sorrendje szerint, fele részben pedig a felsőház által minden országgyűlésen önkebléből választandó tagokból alakittatik. Elnöke a semmitoszék elnöke: akadályoztatása esetében a legfőbb törvényszék elnöke, illetőleg' a semmitoszék alelnöke; ha pedig a semmitoszék elnöke lenne a vádlott, a felsőházi elnök, illetőleg benem alelnök. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyilt ülésében birói esküt. tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága ós a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz : megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, inig helyük uj választás által be nem töltetett. A bíróság az elnökön kívül tizenkettős tanácsban ítél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóvaí és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogiban áll ú*y a birói, mint a felsőházi tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kívánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják; az illető tanács a birói tagok közül, a kinevezés sorrendje szerinti első hat, a felsőházi tagok közül pedig azon hat tagból alakittatik, kik legtöbb szavazatot nyertek. Ezen bíróság határozata végérvényes, 36. §. A 31., 32., 33. és 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden év elején sorshúzás utján újra alakitattnak. A sorshúzás mindenik itólőszéknél külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök általaz igaz ságügyminis temek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi bíróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesíti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befe jez téig az igazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi bíróság nevez ki közvádlót .38. §. A 31., 32., 33., 34. §§-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett a fegyelmi bíróság határoz, 39. §. A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de m indig a vádlott és a közvádló maghallgatása mellett, az illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kívül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. 23*