Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-29. Törvényjavaslat a birák s a birósági hivatalnokok áthelyezése, és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról

72 29. SZÁM. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködési költségeinek megtéritését nem igényelheti. 5. §. A bíróságoknál s a királyi ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzet mindazon tagjait, kik nem tartoznak az itólő bírák sorába, az igazságügyminister saját belátása szerint s a körülményekhez képest, áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre; azonban az illetőnek szabályszerű költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állam pénztárából megtéríttetnek. II. Fejezet. A nyugdíjaztatás. 6. §. A biró csak az esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomás, a törvény által megszüntetve lett (birói hatalom. §. 16.) 7. §. Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott: a következő szakaszokban megszabott eljárás lesz követendő. A törvényszék elnöke, meghallgatván a királyi ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására. Ha a felszólított, az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget: a kir. ügyész ugyanazon bíróság elé terjeszti az ügyet, mely a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezete értelmében a fegyelmi vétségek fölött van hivatva Ítélni, — s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itóletileg kéri kimondatni. A fegyelmi bíróság elnöke- az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul egy birót küld ki. A kiküldött kihallgatván az illető birót, megvizsgálja a körülményeket; kihallgatja a tanukat, s szükség esetében szakértők által megvizsgáltatja a nyugdijazandót; s ezeknek véleményét, valamint a vizsgálat folytán felmerült adatokat jegyzőkönyvbe veszi, s az okmányokat éhez csatolja. A vizsgálat befejezése után a kiküldött tag körülményes jelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökének. 9. §. A fegyelmi bíróság elnöke az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, melyre a kir. főügyész illetőleg korona ügyész, valamint a nyugdíjazandó, s szükség esetében a tanuk és szakértők megidéztetnek. Az eljárásnál itt is a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében foglalt szabályok követendők, s a fegyelmi bíróság a nyugdíjazás kérdésében ítélet által határoz. A fölebbvitelre nézve pedig a jelen törvény 3. §-sának határozatai irányadók. 10. §. Különösen sürgős esetekben azon törvényszók elnöke, melynél a biró alkalmazva van, a hivatalra képtelenné vált birót felfüggesztheti. Ezen esetben ugyanazon eljárás tartandó meg, a mely a felfüggesztésre nézve a birói felelősséget szabályozó törvény V. fejezetében van szabályozva. Az ilynemű felfüggesztés azonban a fizetés vagy egyéb járandóság levonását nem vonja maga után. 11. §• A hivatali állomásnak törvény általi megszüntetése esetében: a nyugalomba helyezést, az igaz-^ §ágügyminister rendeli el, illetőleg legfelsőbb helyen javaslatba hozza; de a kiszabandó nyugdíj, ily esetben, a legutóbbi fizetés felénél kevesebb nem lehet.