Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-20. Törvényjavaslat a birói hatalom gyakorlásáról

58 20. SZÁM. 3. §. Az itélőbirákat, az igazságügyminister ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki. 4. §. Minden biró az állampénztárból húzza fizetését, s ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni. A birák fizetése az államköltségvetésbe van felvéve, s az egyszer megállapított bírói fizetés le nem szállítható. Bírói hivatalt oly magyarországi honpolgár viselhet, a ki a) életének 26 évét betöltötte; b) feddhetlen erkölcsű; c) a magyar nyelvet teljesen birja, s a mennyiben valamely egyes bírósági állomás betöltése forog fen: a járásban divó nyelvet vagy nyelveket is érti és beszéli; végre d) a 6. §-ban meghatározott elméleti és gyakorlati képzettséggel bír. 6. §. Jogi képzettség tekintetében kimutatandó, hogy 1. vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgálatot letette; 2. vagy pedig: hogy a) a jogi tanulmányokat valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi jogi tanintézetben (egyetemen vagy nyilvános akadémián), a hazai jogot pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben rendesen elvégezte, s a megszabott elméleti vizsgálatokat ugyanily hazai intézeten letette, és ezenfelül b) az utolsó vizsgálat letételétől számítandó 3 éven át jogi gyakorlaton volt, és pedig: egy évig valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy ügyvéd mellett, s e három év letelte után a gyakorlati bírói vizsgálatot szintén sikerrel állta ki. A bíró nem lehet egyszersmind: a) országgyűlési képviselő; b) királyi jegyző, ügyvéd vagy ügynök; c) nem viselhet más, akár állami (polgári, egyházi vagy katonai), akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot, kivéve a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a véderőről szóló törvény által kötelezve van; d) nem lehet tanár vagy tanító; e) nem folytathat semmiféle kereskedést vagy iparüzletet vagy bármi oly foglalkozást, mely a bírói hivatal függetlenségével össze nem fér, vagy mely által hivatalos kötelességei teljesítésében gátoltatnék; f) nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem tulajdonosa, sem kiadója, sem szerkesztője. 8. §. A bíró nem fogadhat él magánosoktól nyugpénzt, s ha ilyenre bírói hivatalba lépte előtt nyert jogot : tartozik erről hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemondani. 9. §. A bíró nem lehet tagja törvényhatósági vagy községi képviselő-testületeknek; nem vehet részt azok tanácskozásaiban ; nem fogadhat el azoktól megbízatást vagy kiküldetést; s nem folyhat be azok teendőibe véleményadás vagy bármely munkálat teljesítése által. 10. §. A bíró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás-egyletnek vagy gyülekezetnek; nem vehe trészt azok gyűléseiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez.