Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-8. Válaszfelirati javaslat Simonyi Ernő és társai által benyujtva
24 8. SZÁM. nyilvánosságra, bűnvádiakban az esküdtszóki eljárásra állapított perrendtartásnak megállapításával, az igazságszolgáltatásnak a jelen ingatag — mert törvénykivüli — helyzetéből kiemelését, mint szinte az árvák ügyei kezelésének rendezését is halaszthatlan szükségnek ismerjük. Addig is azonban, mig ezen érett megfontolást és több időt igénylő munka teljesíthető lenne, óhajtjuk, hogy az emberi móltósággal meg nem egyeztethető testi büntetés minden kivétel nélkül külön törvény által eltöröltessék ós örökre száműzessék. Ezután Felséged a törvényhatóságok szervezetét jelöli ki, mint ez országgyűlés fő teendőjót. Igenis érzékeny országos szükségnek tartjuk mi is, hogy e soká fájdalmasan nélkülözött rendezés elvégre eszközöltessék. Az alkotmányos önkormányzat elvével azonban ellentétes központosítási irány, mely a világtörténelem tanúsága szerint, a hol csak túlsúlyra vergődött, az alkotmányos szabadságot mindenütt elsorvasztotta, nemzetünk jellemével ellenkezik. Ép azért kegyelettel ragaszkodik nemzetünk a megyei intézményhez, melyet még a parlamentáris kormányzatot megállapító törvényeink is a nemzet érzelmeit hiven visszatükrözve, alkotmányunk védbástyájának neveznek. 1848. XVI. t. ez. a megyei szerkezetnek a közszabadsággal összehangzásba hozatala végett elrendelte, hogy annak népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslat terjesztessék elé. Az események hatalma azonban ezen munkálat teljesítését mi reánk hárította, melyet mi, Felséged intését is követve, haladéktalanul kiváló figyelmünk tárgyává teendünk. Mivel pedig a megyei szerkezet illetőségéhez négy főgyakorlat tartozik: • Egyik, saját helyhatósági ügyeik kezelése; másik biráik és tisztviselőik szabad választása; 3-ik a törvényeknek s a kormány törvényes rendeleteinek szabadon választott tisztviselőik által végrehajtása; 4-ik végre a polgárokat egyenkint is megillető kórelmezósi jogon kivül a szabad nyilatkozhatás az ország mindennemű közügyei felett: mi a megyéknek népképviseleti alapon rendezése mellett gondoskodni fogunk, hogy ezen négy fő joggyakorlat minden tekintetben épségben tartatván, a tisztviselők és birák választásánál a képesség kellékei meghatároztassanak, a birák a függetlenség minden biztositékaival elláttassanak; az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittessék, és a bíróságok a népesség ós közforgalom igényeinek megfelelhessenek, a törvények és a törvényes kormány törvényes rendeleteinek pontos és sikeres végrehajtása biztosittassék, s végre, hogy a megyék alkotmányos hivatásuknak minden irányban teljesitésére a szükséges szellemi ós saját rendelkezésük alá tartozó anyagi erővel bírjanak. Hasonló végleges rendezés szükségét látjuk fenforogni a városokra, s egyéb önálló törvényhatóságokra is, melyekről az 1848-ik törvények szinte csak ideiglenesen rendelkeztek. De tévedtnek Ítélnők a nemzet alkotmányos önkormányzati szervezetét, ha a törvényhozás gondoskodása a közélet talapzatát képző községi rendszer czélszerü szervezésére is, a megyék rendezésével egyidejűleg, ki nem terjesztetnék. Nehogy pedig akár a kormány törvényes működésében zsibbasztva lehessen, akár pedig a közhatóságok törvénytelen rendeletek által zaklattathassanak, nem mulasztandjuk el Felséged Királyi szentesítését oly intézkedésekhez kikérni, melyek a kormány és közhatóságok között valamely intézkedés törvényszerűsége iránt felmerülhető kérdések gyors elintézésére, s ekként' a súrlódások eltávolítására lesznek hivatva. Az állam szervezetének befejezése s összhangzásba hozatala, a mint ezt Felséged is munkásságunk egyik jelentékeny tárgyává kijeleli, okvetlenül megkívánja, hogy az országgyűlés azon ága, mely az 1848-ki törvények által a korábbi rendi alkotmány alakjában hagyatott, a képviseleti rendszerrel összhangzásba hozassók. Felséged figyelmeztet bennünket, hogy a legközelebb lefolyt választási mozgalmak ujabb tanúságot nyújtottak az 1848. évi választási törvónyek hiányairól.
