Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-102. 1869-ik évi IV. törvényczikk a birói hatalom gyakorlásáról

296 103. SZÁM. vehet részt azok gyűléseiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kórvényéhez. 12. §. A biró nem lehet valamely az állam által segélyezett vagy biztosított vállalat engedményének tulajdonosa, sem más részvényes, kereskedelmi vagy ipartársulat elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató bizottmányának tagja, sem bár minő, habár csak ideiglenesen ós fizetés nélkül működő közege. 13. §. Gyámságot vagy gondnokságot, melylyel vagyonkezelés, számadás vagy hatóságok előtti képviselet van egybekötve, csak azon esetben viselhet a biró, ha a gyámság vagy gondnokság őt a törvénynél vagy végrendeletnél fogva illeti. 14. §. A biró kineveztetóse után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása előtt, köteles a birói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében székhelye van. A hivatalba lépés s a birói fizetés kezdete az eskületóteltől számíttatik. Az eskületótelt a mondott határidő alatt elmulasztó biró ugy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna, s helye újból betöltetik. 15. §. A törvényesen kinevezett biró, a törvényben meghatározott eseteken és módon kívül hivatalából el nem mozdítható. 16. §. A bírót a törvényben meghatározott 'eseteken kívül csak saját akaratával lehet székhelyéről más bírósághoz vagy más hivatalba áttenni vagy előléptetni. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, midőn az előléptetés vagy áthelyezés más bírósághoz, a birói szervezet változása folytán történik; továbbá, midőn a biró családjának valamely tagja ugyanazon törvényszéknél alkalmazásban van vagy jön. Ugyanazon törvényszéknél birói hivatalra nem alkalmazhatók: kik fel- vagy lemenő ágbeli rokonok; vagy egymással 3-ad íziglen oldalrokonságban, vagy 2-od Íziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy gyermeki viszonyban állanak. 17. §. A biró miután 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve ha az igazságügyminiszter által hivatalának folytatására felszólittatik és szolgálni kivan. Ezenkívül csak azon esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelessége teljesítésére többé nem képes. A nyugdíjrendszert a bírákra nézve külön törvény határozza meg. 18. §. Minden biró évenkint 6 heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügy-rendtartás intézkedik. 19. §. A biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni. A rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró itól. 20. §. Senkit illetékes birájától elvonni nem szabad.