Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-95. Törvényczikk a szerbfejedelemséggel 1868. december 14-én kötött postaszerződésről

95. SZÁM. 267 7. CZIKK. A szerződő felek kötelezik magokat arra, hogy a nemzetközi és a transito (átviteli) postakülde­mények elszállítását a rendelkezésükre álló leggyorsabb utón ós módon foganatositandják. Továbbá elkészíttetik ós kölcsönösen közlik egymással a postai küldemények irányát jelző járat­táblázatokat. 8. CZIKK. A Törökországban fennálló cs. és kir. postahivatalok és Szerbia közti forgalomnál a levelek, áru­mustrák, mindennemű nyomtatványok, valamint kqcsipostai tárgyak meghatározott időben és rendesen leendő kicserélése fog szerveztetni. Ezen kicserélés Alexinátz-ban fog eszközöltetni a cs. kir. kormány ügyvivőjének közbenjá­rása mellett. 9. CZIKK. A levólpostával fognak szállíttatni: az érték nyilvánítása nélkül feladott levelek, árúmustrák, újságok, mindennemű nyomtatványok és posta-utalványok. A levelek, árúmustrák ós nyomtatványok súlya a 15 latot (75 drammot) meg nem haladhatja. A kocsipostával szállítandó tárgyak a következők: a nyilvánított értékkel terhelt leA r elek, a pénztekercsek, az értóknyilvánitása mellett vagy a nélkül föladott csomagok (collis) ós az után-vételi küldemények (Nachnahme). A közönséges vagyis nemajánlott s órtéknyilvánitás nélkül föladott levelek bérmentesítése, ha azok a szerződő országok egyikéből a másikba intéztetnek, tetszésre hagyatik. A feladók a portot a rendeltetési helyig tetszésük szerint vagy előre megfizethetik, vagy a ezim­zettre ruházhatják a fizetést. 10. CZIKK. A levelekért szedendő postadíj tekintetében az osztrák-magyar monarchia két díjaztatási területet fog képezni. Az első területhez tartozik: Magyarország, Erdély-, Horváth- és Slavonországok és a Ha­tárőrvidék. A birodalom többi országai a második dijterülethez fognak tartozni. A levéldij következőleg határoztatik meg: 1. Az első dijterületről Szerbiában bérmentesen intézett egyszerű levélért öt (5) krajczár. 2. Szerbiából az első díjterületre nem-bérmentesen intézett egyszerű levélért tíz (10) krajczárt 3. A második dijterületről Szerbiába bórmentesen intézett egyszerű levélért hét (7) krajczár. 4. Szerbiából a második dijterületre nem-bórmentesen intézett egyszerű levélért tizennégy (14) krajczár. Viszont a Szerbiában szedendő portó következőleg állapittatik meg: 1. A Szerbiából az első dijterületre bérmentesítve intézett egyszerű levélért huszonöt (25) pára. 2. Az első dijterűletből Szerbiába nem-bérmentesitve intézett egyszerű levélért ötven (50) pára. 3. Szerbiából a második dijterületre bérmentesítve intézett egyszerű levélért harminczöt (35) pára. 4. A második dijterületről Szerbiába nem-bérmentesitve intézett egyszerű levélért hetven (70) pára. 11. CZIKK. Egyszerű levelekül tekintetnek azok, melyeknek súlya, ha az osztrák-magyar birodalomból Szer­biába intéztetnek, az egy latot, ha pedig Szerbiából a most nevezett birodalomba küldetnek az öt (5) dram­mát meg nem haladja. Minden további lat (5 dramma) után egyszerű portóval több számíttatik. 34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom