Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-87. Törvényjavaslat a magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában

248 87. SZÁM. végre későbbi törvények a vasutak menet- ós vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek. 14. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- ós iuvardijakat, belföldi ezüstpénzben számítsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbevótelóvel járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyesek megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra, a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni. 15. §. A 13. '§. értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kívánságára az engedélyesek hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vagy mindakét irányban, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy növekvések esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy szállító vagy rakomány vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbór-leszállitásban, vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesíteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltóteleket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények színleges ártóritós (refactio) alakjában sem járhatnak. Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak- az árszabályokat szabályozni. 16. §. Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkívüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbórét, a drágaság tartamára, a maximal-árszabás feléig leszállítani. 17. §. A katonaszállitás leszállított árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasúti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam-, déli-, Erzsébet-, gácsországi-, Károly Lajos-, tiszavidóki vasút, és a dól-észak-nómet kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860. deczember ICL) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedélyokmány kiegészítő részét képezik. A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katona-szállítás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek föltótlenül, az ezentúl létrejövendők azonban, csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is. Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasúttársaságokkal kölcsönös kisegítés iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek. Az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasúti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. k. szab. déli-állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez, hozzá járulnak. A katona szállításokra vonatkozó határozatok ós kedvezmények, magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre is. 18. §. Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásától, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják, és a hatóság megbízását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók. —