Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

176 55. SZÁM. 63. §. A felfüggesztés megszűnik: , ' a) ha a vádlott a büntető törvényszék jogérvényes Ítélete által bűntelennek nyilváníttatott, vagy csak kihágás miatt ítéltetett büntetésre és a fegyelmi biróság akár egyik, akár másik esetben a fegyelmi eljárást mellőzendőnek határozza (58. §. végpontja); b) ha vádlott a fegyelmi biróság által felmentetett, vagy nem hivatalvesztésre ítéltetett; c) ha a törvényszék elnöke által elrendelt felfüggesztést a fegyelmi biróság megszűnteié (61. §.) A felfüggesztés megszűntével, a vádlott fizetésének a 62. §. értelmében visszatartott része, neki teljesen megtérítendő. YI. Fejezet. A vagyoni felelősség. 64. §. Ha a biró vagy bírósági hivatalnok, hivatalos eljárásában cselekvése, vagy mulasztása által valakinek, akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott; a mennyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, teljes kártérítéssel tartozik. 65. §. A jelen fejezet hatálya a 67. §-ban foglalt kivétellel, a 2. §-ban elősorolt személyeken felül kiterjed mindazon közigazgatási (törvényhatósági vagy községi) hivatalnokokra is, kik a peres vagy peren kívüli eljáráshoz tartozó polgári ügyekben, ugy szintén büntető ügyekben, hatósági cselekmények teljesítésére, vagy bírói meghagyások, illetőleg megkeresések foganatosítására hivataluknál fogva kötelezve vannak. 66. §. A kártérítési kereset megindithatására, a IV. fejezetben szervezett fegyelmi bíróságnak külön engedélye szükséges. E szabály alól kivételnek van helye : a) Ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás csak fegyelmi vétséget képez ugyan, de a vádlott a fegyelmi biróság határozata által hivatalából elmozdittatott; b) ha a kár, a melynek megtérítése követeltetik bűntett által okoztatott, s. a vádlott a büntető biróság által a bűntettre nézve bűnösnek ítéltetett. Első esetben a kártérítési kereset csak polgári peruton indítható; utóbbi esetben pedig a károsult félnek szabadságában áll kárát, a mennyiben azt a 4. §. értelmében nem magában a bünperben követelte, a bünper befejezte után polgári per utján keresni. Mindkét esetben a fegyelmi biróság határozata, s illetőleg a büntető biróság jogerejü ítélete oly alapot képez, a mely a polgári utón indított kártérítési keresetben többé kifogás alá nem eshetik; s a polgári biróság eljárása ily esetben, azon kérdésen kivül, ha vájjon az okozott kár nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhárítható, csak a kár s megtérítendő összeg meghatározására szorítkozik. A bírói illetőség s a kereset tárgyalására nézve a polg. törvényk. rendtartás szabályai irányadók. 67. §. A mely esetekben a kártérítési per a fegyelmi biróság előleges engedélye mellett indítható meg; ezen engedélyért a károsult fél csak akkor folyamodhatik: ha a fegyelmi eljárás az illető biró vagy bírósági hivatalnok ellen már befejeztetett, vagy ha az, a fegyelmi eljárás megindítása s illetőleg befejezése előtt, hivataláról és nyugdíj-igényeiről önkényt lemondott. (27. §.) Kivételt képeznek e szabály alól a 65. §-ban érintett közigazgatási hivatalnokok, kik ellen a kártérítési kereset, a fegyelmi biróság engedélye alapján, előleges fegyelmi eljárás nélkül is megindítható. 68. §. A fegyelmi biróság engedélye iránti kérvény mindig az illető közvádlónál nyújtandó be.