Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-55. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában

55. SZÁM. 169 5. §. Az igazságügyminiszter felügyeleti joga, melynél fogva a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése fölött őrködik, e részben, a tapasztalt hiányok orvos-lásáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik, jövőre is érintetlenül marad; azonban bármely hivatali bűntett, vagy vétség megfenyitóse csak a jelen törvényben szabályozott utón, és módon eszközölhető. II. Fejezet. A hivatali Mntettek. 6. §. A hivatali bűntett megbüntetése a rendes bűnvádi eljárás útjára tartozik. A büntetés mórvét a fennálló törvények, és a törvényes gyakorlat határozzák meg. A birói illetőség iránt szintén a fenálló törvények irányadók. 7. §. Az itólet, mely által a 2. §-ban elősorolt személyzetnek valamely tagja hivatali bűntettben bűnösnek ítéltetett, a rendes büntetésen és ennek következményein fölül, maga után vonja még azt is; hogy az elitélt egyén elveszti hivatalát, hivatalos czimót, fizetését, nyugdiját s átalában minden igényét, bármi egyéb javadalom iránt, a melyet szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. A büntetés ezen következményei az ítéletben kiteendők. 8. §. Ha a hivatali büntettet esküdszéki tag, vagy választott biró követte el: a rendes büntetésen, és ennek következményein felül, esküdti, vagy választott birói képességének elvesztése is lesz itóletileg kimondandó. 9. §. A hivatali bűntett által okozott károk az illető feleknek, vagy az államnak, a bűntettes által, vagy ha többen volnának, ezek által egyetemlegesen megtérítendők. 10. §. Hivatali büntettet képez általában: ha a biró vagy bírósági hivatalnok hivatali kötelességét cselekvőleg, vagy mulasztólag azért sérti meg : hogy ez által magának vagy másoknak, illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon. Ha pedig hivatali kötelességének teljesítését, a fent körülirt czólból, törvényes felsőbbségónek meghagyása után is megtagadja, vagy feltünőleg elhanyagolja: ez súlyosító körülménynek vétetik. 11. §• Hivatali büntettet képez különösen : a) a hivatali titok közlése; b) a megvesztegetés; c) a zsarolás; d) az erőszak; e) a hamisítás ; f) a sikkasztás. 12. §. A hivatali titok közlésének bűntettét követi el azon biró, vagy bírósági hivatalnok, ki oly tényeket vagy iratokat, a melyeknek csak hivatali állásánál fogva jutott tudomására, vagy birtokába, s a melyeknek titokban tartására hivatalánál fogva kötelezve volt, azon szándékból, hogy ezáltal valakinek kárt, vagy magának, avagy másoknak illetéktelen hasznot okozzon, mással közöl, vagy az iratokat használat véget másnak átadja. 13. §. A biró vagy bírósági hivatalnok, ki hivatalába vágó valamely cselekménynek teljesítéséért, vagy KÉPVH. IROMÁNY. 1869/70. I. 22