Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-49. Törvényjavaslat a vámkezelési költségek általánositásáról - 1869-50. Törvényjavaslat a magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában

150 50. SZÁM. •'•••""?'••,'•• ,; •' ' - ' Ha az épités kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részletterTek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak; ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A terület kisajátítása, valamint a pálya alépítménye egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, amennyi egy nyomtí sínúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Amennyiben azonban tekintettel a jövőre, a minisztérium czólszerünek itélendi a földterületet már most két vágányu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a Székesfehérvár kisczelli, — a Kis Czelltől az ország határáig terjedő, — végül a Kis Ozell-Gryőri vonalszakaszok valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 120 ezer o. ó. forintot ezüstben fölülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek az illető vonalszakaszon minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél, a minisztérium bármelyik vonalszakaszon kívánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyessóg utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. A munkálatok kivételénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók: a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszonya Szókesfehóvár Kis-Ozelli vonalszakaszon legyen úgy, mint egy áll a százhoz (1:100), a Kis-Czell-Sárvári vonalszakaszon legyen ugy, mint egy áll a száz ötvenhez (1:150), végül a Sárvártól az ország határszéléig terjedő vonalszakaszon, valamint a Kis-Czell-Győri szárnyvonalon legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1: 200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán ós pedig a Szókesfehórvár-Kis-Czelli vonal-szakaszon 400 méternél, a többi vonalszakaszokon 500 méternél kisebb fólát mérővel nem szabad bírniok. A mennyiben azonban a minimai félátmérő alkalmazásával a Székesfehérvár Kis-Czelli vonalszaka szón aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, ez esetben a fennmeghatározott félátmórő a mondott szakaszon, — mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével, — 350 méterre leszállítható. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál ós töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követen-dők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafenntartási költségeknek, az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvónyszabványokban meghatározott mórtékkel kell bírnia; ezenkívül még az építési alapterhóre a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsniennyiség, mint tartalékkövecs helyezendő el. A műépitmények, amennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben legalább a hidoszlopok készítendők kőanyagból, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is előállíthatók. A Eábahid Sárvárnál egészen fából építhető. b) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a köny-