Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-46. Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi mozdonyvasut épitése, és üzlete tárgyában
46. SZÁM. 129 nélkül, egy második vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekvésénél, a minisztérium az egész vonalon kívánhatja a második vágány előállítását; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. 6. §. Az engedélyesek mind az építkezés helyességének és czélszerüségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett megfelelő tettleges biztosítékot tartoznak letenni; — egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormány által helybenhagyott általános vonatozás alapján lesznek az engedélyesek által készítendők ós ugyancsak azáltal, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetében módosítandja, — jóváhagyandók, 7. §. Az itt engedélyezett vonalra, annak egész kiterjedésében lett megnyitása napjától számítva, az engedély tartamáig átlagosan mértföldenkint évi 44,000, azaz negyvennégyezer o. ó. forint tiszta jövedelmet,' s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési tervalapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére fordítandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosít az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított összeget ós a törlesztési hányadot el nem érné, — a hiányt az állam pótolni tartozik. A kamatbiztosítás érvénye az alább érintendő minden egyes szakasznál, úgymint: 1.) a Mihályi-homonnai, 2.) a Homonnától az ország határáig terjedő szakaszoknál minden egyes szakaszra nézve különkülön azon napon kezdődik, a mely napon az a közforgalomnak átadatik; megjegyeztetik azonban, hogy mindaddig mig az engedélyezett vonal egész kiterjedésében, — t. i. magyar északkeleti vasutbóli kiágazási pontból az ország határszéléig a forgalomnak át nem adatik; addig a mennyiben csak a fentebbi kiágazási ponttól Homonnáig terjedő részszakasz nyittatnék meg a forgalom számára, — ezen részszakaszra nézve az állam, — ide nem számítva a törlesztési hányadot — mértföldenkint csupán 34,000 osztr. értékű forint tiszta jövedelmet biztosit. Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint-egy évenként négy százalékkal kamatozó — előleg tekintendők ós kezelendők. 8. §. A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedély okmányban fenntartandó azon jogával, hogy 30 év múlva a vasutat beválthassa, — élni nem akarna, — az üzletnek a Mihályi-homonnai szakaszon törtónt megnyitása napjától számítandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. 9. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasút birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pálya területét ós földjót, a föld ős mümunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzá tartozandókkal egyetemben, mint forgalmi eszközükkel, pályaudvarokkal, fel- ós lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási- és érkezési-, őr- ós felvigyázó házakkal, minden belszerelvónynyel, bútorzattal, ingó ós ingatlansággal együtt. Azonban az engedély elteltének, vagy a pálya 30 óv után lehető beváltásának esetére is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek ós ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek, mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalék alapnak, és a künn levő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- ós egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére, vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi tartozókát képezni. 10. §. Mielőtt az ezen törvényben engedélyezett vasút építésére az Ó Felsége által szentesitett és az KÉPVH. IROMÁNY. 1869/70. I. 1*
