Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-45. Törvényjavaslat a népszámlálásról

45. SZÁM. 127 illeték kiszámításánál, melyet a magyar koronaországai a monarchia összes hadi létszámához állitandnak, a mindkét állam területén egyenlő alapelvekre fektetett népszámlálás vétetik alapul s e szerint a törvényben meghatározott időszakra a monarchia két részének hadijutalékára nézve az arány ezen népszámlálás ered­ménye folytán fog megállapittatni. Kötelességének tartja tehát a minisztérium a népszámlálásnak az 1869. évi deczember hó 31-iki állapot szerinti elrendelését javaslatba hozni s az ez iránti törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett a tisztelt képviselőház elé azon megjegyzéssel terjeszteni, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok törvényhozása saját államterületén hasonlóul intézkedett. A népszámlálással járó költségek kérdése szoros összefüggésben van annak mikénti eszközlésével. Ott hol a helyhatósági rendszer alapján maga a nemzet működik közre a népszámlálásnál s min­denik község önmaga teljesiti a kebelében szükséges munkát — az államkormány pedig a minek egyönte­tűsége végett csak utasitólag ós községi erők hiányában vagy elégtelensége esetében kisegitőleg foly be, a kiadások nem oly jelentékenyek — mint ott, hol maga a kormány eszközli a népszámlálást. így p. o. az első módozat szerint Olaszország 1861-iki számlálásánál 1000 fej került . . . . 11 frt. 86 kr. a második módozat szerint Ausztria 185 7-iki számlálásánál 1000 fej . . 51 frt. 42 kr. A minisztérium bizva törvényhatóságaink ós községeink hazafias közreműködésében ós azon óhaj­tástól vezéreltetve, hogy az annyira igénybevett állami pénztár lehetőleg kimóltessék — a népszámlálást az első módozat szerint vagyis a törvényhatóságok felügyelete ós a kormány főfelügyelete mellett maguk a községek által véli eszközlendőnek s ezen eljárás alapján csak a nagyszámú nyomtatványok —• a számláló és összeállító munkánál szükséges kisegítés és útiköltség, végre a központi összeállítás rendkívüli teendői lennének állami költségen eszközlendők. E különféle kiadások végösszegét pontosan meghatározni alig lehet egy részről azért, mivel a kormány a fenebbi módozat szerint már is eszközlött népszámlálás gyakorlati tapasztalásait nélkülözi, más részről azért, mivel a közreműködő községi erők hiányai, tehát a kisegítés mérve felett előre nem ítélhet — hozzávetőleges előirányzat szerint azonban fel lehet tenni, hogy a végösszeg 210—220,000 frtot nem igen fog meghaladni. Ennek fejében a ministerium egyelőre 150,000 ftnyi rendkívüli hitel megszavazását bátorkodik javaslatba hozni. A munkálat értéke az adatok gyűjtésében ós kimutatásában követendő egyöntetű eljárástól függ­vén — ily_ eljárás pedig csak akkor lóvén remélhető, ha annak szabályai a tudomány és tapasztalás alap­ján egy központból erednek és kötelező erővel bírnak, a minisztérium egy szabályos utasítás kidolgozását ós kiadását a belügyi és földmivelés, ipar- ós kereskedelemügyi miniszterekre annál is inkább vélte bizandónak, mivel különösen az utóbbi miniszter — a tudományos készülettel ellátott központi statistikai hivatallal rendelkezik — mely a gyűjtött anyag tudományos feldolgozását is legczélszerűbben fogja eszközölhetni. Megjegyzendő végre, hogy ezen utasítás megállapításánál különös tekintet lesz a helyhatósági és vidéki viszonyokra, és hogy a czélszerüsóg szempontjából egyes törvényhatóságok által netán javaslatba ho­zandó oly eltérések az általános utasítástól, melyek a kitűzött czél biztos elérését nem veszélyeztetik, sőt talán könnyítik, a kormány helyeslésével fognak találkozni. Pesten, 1869. évi június hó 16. B. Wenkheim Béla s. k Gorove István s. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom