Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.
Irományszámok - 1869-42. 3176 pestmegyei választóknak kérvénye
42. SZÁM. 113 bizonytalanságban, részint ellenkező véleményben vannak. A közp. választmány az összeirási eljárást e részben is rendezni, és a választóképes polgárok azon jogát, hogy a választásokban részt vehessenek, biztositni kivánja, miért is a választási törvény egyes kétséges rendelkezéseit, a törvény korlátai közt a következő irányadó utasitásokkal egésziti ki. 1-ör. Csak azon választó jegyeztethetik be, ki bejegyeztetése végett személyesen jelent meg a küldöttség előtt. írásbeli vagy meghatalmazott általi jelentkezés a bejegyzésre nem elegendő. Azok, kik választási jogukat kellőleg bebizonyították, a választók ivére, azok pedig, kiket a küldöttség választókópeseknek nem talált, az elutasítottak ivére jegyeztetnek. Ha valamely választó képessége kétségesnek látszik, vagy ha a küldöttség két összetartó tagja és az elnök egymással ellenkező véleményen vannak, a választó akkor is az elutasítottak ivére jegyzendő, de az előmutatott igazolványoknak és az elutasítás okainak megemlítésével. A küldöttség a kérdéses eseteket a bizonyítványok kapcsában az illető választó kívánsága és sürgetése nélkül is, külön jelentós mellett a közp. választmány elé terjesztendi, mely azok felett a választási törvény 21. §-a értelmében, az összeírások és folyamodványok átvizsgálása alkalmával végleg határoz. 2-or. Az összeírás nyilvános, és az összeirási helyiségből egyeseket kizárni nem lehet. Az összeírás ott, a hol lehetséges a község házában történjók. 3-szor. Azok, kik a megyében az országgyűlési követek választásában 1848-ig szavazattal bírtak, minden vagyoni kellók nélkül személyes előjognál fogva választók, de csak azon választókerületben, a melyben laknak. E czimen nem csupán a született vagy bármikóp törvényes nemesek, de azok is bejegyzendők, kik kiválóbb foglalkozásuknál, vagy társadalmi helyzetüknél fogva, mint tisztesb osztályúak (honoratiorok) az 1848. XVI. t. ez. 2-ik §-ának 6. pontja értelmében a megye területén választási joggal birtak, mert a választási törvény 1-ső §-a, mindazokat, kik a megyében az országgyűlési követek választásában 1848-ig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában meghagyta. E szerint azon nemesek és honoratiorok, kik 1848 előtt szavazati joggal birtak, akkor is választók, ha csőd alatt vannak vagy bármikép vagyontalanok. Mint nemesekbe nem jegyezhetők azon nemesi vérből származott ifjak, kik kiskorúságok miatt választási jogukat 1848 előtt tettleg még nem gyakorolhatták; azon nemesek sem jegyezhetők be, kik nemességüket 1848 után, az ujabb időkben nyerték. Ha azonban ezek 1865-ben nemességi előjogon már egyszer bejegyeztettek, ós akkor ellenök-e czimen kifogás nem merült fel, választási jogukat most is gyakorolhatják. 4-szer. A benszülöttsóg, vagy honosultság a választó képességnek elengedhetlen személyi feltótele. Ennek hiányában senki, bár egyóbkint birtokos vagy más alapon választókópes, a választásra jogosulttá nem lesz. Honositottnak (indigena) csak az tekintetik, ki régi honosítási törvényeink értelmében kir. kegyelemlevól által a honfiak sorába emeltetett, ós honosítása az ország törvényei közé beczikkelyeztetett. Mindazáltal tekintettel a választási törvény szellemére, mely a választási képességet nem megszorítani, hanem kiterjeszteni kívánta, törvényszerű honosítás nélkül is bejegyzendők azok, kik 1865-ben mint választók már bejegyezve voltak, ós ellenök a törvényszerű honosítás hiánya miatt kifogás nem tétetett. Megkívántatik azonban, hogy a bevándorlottak, hazájokból való vógelbocsátásukat meggyőzőleg igazolják. 5-ör. A választási törvény szerint az ország mindazon lakosai választók, kik elkövetett rablás, gyilkosság, csempészkedós, hűtlenség, gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek. Ennélfogva oly egyének, kik ezen bűntények miatt büntetósöket már kiáltották, választási joguktól nem foszthatok meg, mert ezen joghátrány csupán azokat érheti, kik az említett bűntények valamelyikének elkövetéséért birói itélet által már elmarasztaltattak, tehát a törvény kitétele szerint „fenyíték alatt levők," habár fogságukat még nem kezdték volna is meg. 6-or. Gazdái hatalom alatt áll az, ki bérért szolgál, s bérén kívül egyebe nincs. Szolgálatban álló egyén választókópesnek tekintendő, ha választási jogát a választási törvényben elősorolt kellékek valamelyikével igazolja. Besorozott katonák, kik csak ideiglenes szabadsággal tartózkodnak hon, polgári önállósággal nem bírnak s választóképeseknek nem tekinthetők. 7-er. Birtokuknál fogva csak azok választók, kik rendezett tanácscsal biró községekben 300 frt. értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig úrbéri értelemben vett 1 / i telket vagy evvel hasonló kiKÉPVH. IKOMAJJY. 1869/70. I. 15
