Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-421. Törvényjavaslat a Lonjsko polje terület ármentesitési költségei beszedésérõl s e területre az 1868. XXV. t. cz.7. §-ban foglalt kedvezmény kiterjesztésérõl - 1865-422. Jelentése a nagyméltóságu fõrendi ház 1868-ik évi november hó 25-én tartott CXXIV-ik ülésébõl kiküldött jogügyi bizottmányának kisajátitására vonatkozó törvényjavaslat iránt
96 CDXXII. SZÁM. Ugyanezen indokból az 57-ik §-nál ezen tétel kihagyásával: „az egyesség jóváhagyását" a bizottmány következő szerkezetet ajánl : 57. §. „Az érdemleges intézkedést tartalmazó," stb. Az 59. §-t részint szabatosabb szerkezet tekintetéből, részint azért, hogy a kisajátításnál érdekelt felek a törvényszék esetleg helytelen eljárása ellenében se legyenek megfosztva a jogorvoslattól egészen, mellőztetni, s következő szerkezettel pótoltatni javasolja: „59. §. Semmiségi panaszt csak a jelen fejezetben meghatározott eljárási formák megsértése miatt és azon- esetben lehet emelni, ha az érdemleges határozat hozatalánál a törvénykezési rendtartás szabályai mellőztettek." A 66. §-ban a visszavásárlási és elővételi jog együttesen említtetik, holott e kettő különálló jogügylet, mely egymást kölcsönösen kizárja, azon mellözhetlen szükséggel szemközt, hogy e két jog között választani kell; a bizottmány a volt tulajdonos részére a visszavásárlási jog fentartását javallja, melynek érvényesítése könnyebb, s a volt tulajdonosra nézve a vállalkozó hátránya nélkül előnyösebb; e szerint a szerkezet ekép állana: 66. §. odáig megáll: „bocsát" ; azontúl: „ezekre nézve az előbbeni tulajdonosokat a viszszavásárlási jog illeti", s ehhez képest ezen §. utolsó ellőtti sorában az „elővételi" kifejezés helyett szintén a „visszavásárlási" igtattatnék. Ebből folyólag a 67. §. 1-ső sorában az „elővétel" a „visszavásárlás" szóval lenne felcserélendő, sa68.§-ban az első pont befejezése következőleg szerkesztetnék: „fizetendő vissza, mely a visszavásárlott területre esik." A 74. §. rendelkezését ellentétben állónak tartja a bizottmány a törvényjavaslat alapelvével, mely a 31-ik §-ban abban találja szabatos kifejezését, hogy a kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik, s melynek összege csonkittatnék, ha a kisajátítást szenvedő feleknek az eljárásnál felmerült költségeik meg nem téríttetnének, ezen §. helyett tehát a következő szerkezetet javallja a bizottmány: 74. §. „A kisajátítási eljárás folyamában felmerült költségeket, melyeket a bíróság fog megállapítani, a kisajátító tartozik viselni, és esetleg előlegezni." A 30. §-nál javallott módosítással következetesen a 78. §-ban ezen szó után: „engedélyt" hozzá tétetni javallja: „egyetértőleg az igazságügyi miniszterrel." A 79. §. világosabb szövegzése tekintetéből az „ideiglenes kisajátítás" szó után azon szót: „is" javallja beillesztetni. A 81.§-banezen szóban: „érték megállapodásba" becsúszott irály hiba kijavításául ezen szónak az „érték megállapítás" szóval való felcserélését ajánlja. A 87, 30 és 78. §§-ra javallott módosításokkal egybehangzólag ezen szó után: „közlekedési" ezen szót ajánlja beigtattatni: „és igazságügyi." Kelt Pesten deczember 2-án 1868. Gróf Cziráky János s. k. ? a bizottmány elnöke. Báró Majthényi László s. k., a bizottmány jegyzője.
