Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.

Irományszámok - 1865-418. Jelentése a jogügyi bizottságnak, "a katonai biróságok hatáskörérõl" beadott törvényjavaslat tárgyában

86 CDXVIIL SZÁM. 2) mindazok, a kik hadilábra helyezett valamely hadosztály kíséretében vannak, vagy valamely hadihajó szolgálati személyzetéhez tartoznak ; 3) a hadifoglyok és katonai őrizet alatti túszok; 4) a tengeri hadsereg által elfogott tengeri kalózok. 2. §. A jelen törvény 1-ső §-ának 1-ső pontjában elsorolt katonai egyének katonai bűnök vagy vétségek tekintetében mindaddig katonai bíróság hatósága alatt maradnak, mig a katonasághoz tartoznak, ha nincsenek is tényleges katonai szolgálatban. 3. §. Ha katonai egyén a katonai bíróság hatósága alá kerülése előtt követett el büntetésre méltó cselekményt: az ez iránti eljárás a polgári bíróságot illeti. Ha azonban ezen cselekményen felül, a katonai bíróság hatósága alá kerülése után is követ el büntetendő cselekményt: akkor a katonai bíróságot illeti az elsőbbség az eljárásban, azon cselekményeket kivéve, a melyek a polgári bíróság eljárása szerint halállal vagy élethosszig tartó börtönnel büntetendők, a katonai bíróságok eljárásánál fogva pedig lágyabb büntetés alá esnek. 4. §. A hol az eljárás a 3. §. esetében valamely polgári bíróság illetőségéhez tartozik; ott az eljárás birói kiküldés mellett ugyanazon állam más polgári bíróságához is utasítható. Ha mind a polgári, mind a katonai bíróság büntetésre ítélte a vádlottat: először az előbb itélő bíróság ítélete hajtandó végre. 5. §. Ha a katonai egyén által elkövetett katonai bűntett vagy vétség akkor jön tudomásra, a mikor a tettes nem tartozik már a katonai bíróság hatósága alá: a büntetendő cselekményre nézve a katonai bíróságot illeti az eljárás. Ha ellenben a későbben tudomásra jött büntetendő cselekmény nem katonai büntettet vagy vétséget foglal magában: az eljárás a polgári bíróságra tartozik, mely a közönséges büntető törvényt csak ugy fogja alkalmazhatni, ha az a katonai büntető törvénynél nem szigorúbb. 6. §. Kémkedés, az ellenséggel való olyan egyetértés, mely a két állam hadseregének, vagy az ezzel szövetséges hadseregnek ártalmára, az ellenségnek pedig hasznára czéloz, továbbá minden más ilyen czélu merényletek, valamint jogtalan toborzás, a katonai szolgálat kötelességének megszegésére intézett elcsábítás, vagy valamely bűntett elkövetésére nyújtott segély miatt, a polgári bíróság alá tartozó egyének polgári bíróság illetőségéhez tartoznak. Ezen bűntények elkövetői egy évtől öt évig terjedhető börtönnel fenyitendők. Belzavarok és háború esetében, vagy ha külháboru veszélye fenyeget: a jelen szakaszban elBorolt büntettek miatt a polgári személyek is katonai bíróság hatósága alatt állanak, A hadbírósági hatáskör ezen kiterjesztésének eseteit külön törvény fogja szabályozni, mire nézve a minisztérium törvényjavaslatot tartozik előterjeszteni az országgyűlésnek; addig is azonban az ilyen kivételes állapot szüksége iránt a minisztérium határoz, s azon időpontot és területet, a mikor és a melyre nézve ezen intézkedés hatályba lép, közzé teszi.