Képviselőházi irományok, 1865. VII. kötet • 388-468. sz.
Irományszámok - 1865-416. Törvényjavaslat a vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról
CDXVI. SZÁM. 77 A mi illeti a második helyen emiitett feltételt, mi egyébiránt kölcsönnél a legfontosabb, t. i. mennyibe került az, azaz: a felvett pénzérték után mennyi kamatot kellend fizetni, erre nézve a kölcsön megkötése alkalmával, ugy később már a pénzügyi bizottság előtt is ugy nyilatkoztam, miszerint az összes kölcsönt olykép reménylem folyóvá tehetni, bogy az 7 V a °/ 0 többe ne kerüljön. Mielőtt az elért és kilátásba helyezett eredményeket elősorolnám, meg kell némelyeket említenem. Kevés dolog van ingadozóbb, mint a pénzpiacz igénye. Bizonyos pénzügyi műtét, mely ma kivihető, holnap már kivihetetlen leend; és viszont. Ezen kölcsönkötés aránylag kedvező, vagyis olyan időpontban történt, midőn ismét önálló magyar állam számára a pénzpiaczon biztos kilátás nyílt, eléggé kedvező kölcsönt köthetni. A kölcsönszerződés értelmében jogában állott a kölcsönt kötőnek az összes kölcsönt aláirás végett kibocsátani, ezen feltételt annyival inkább tartam elfogadhatónak, mivel az akkori viszonyok közt egyrészt azt hivém, hogy az állam nagyobb mértékben s azonnal igénybe fogja venni a kölcsön nevezetes részét; másrészt a politikai viszonyok is akkor oda mutattak, hogy tartani lehetett az európai béke megzavarásától, minek következése a kölcsönnek létesítését kérdésessé teszi vala. Az akkori viszonyok tehát igazolják, hogy czélszerü volt az összes kölcsön kibocsátását lehetővé tenni. A múlt év utolsó napjaiban azonban mindinkább meggyőződtem arról, hogy a vasúti vállalatok nagyrészt kamatbiztositás mellett fognak kiadatni, s igy az egész kölcsönösszegre azonnal szükség nem leend; miután továbbá a politikai láthatár is tisztulni kezdett, s az európai pénzpiaczokon oly nagy pénzbőség kezdett beállani, hogy a rövid időre elhelyezett tőkék kamatlábja nevezetesen leszállott, miután végre a minisztérium felhatalmazása az időt illetőleg átalánosságban volt kimondva; s igy legjobb belátására voltbizva; ennélfogva megfontolva azon nevezetes kamatveszteséget, mely rövid időre elhelyezett és a kölcsön kamatai közt mutatkozott és még most is talán nagyobb mértékben fenálló különbözetből származott volna, az ország érdekét véltem az által előmozdíthatni, ha megkísértem annak kieszközlését, hogy csak a kölcsön fele bocsáttassák ki, másik fele pedig az állani rendelkezésére maradjon. Ez irányban tett kísérleteim miatt a kölcsönnek kibocsátása egy ideig halasztást szenvedett, miután azonban a kölcsön iránt szerződött fél ragaszkodott azon jogához, hogy az egész kölcsönt január hóban kibocsáthassa, s az aláírásra kitűzött napok közeledtek: a magyar pénzügyminisztert képviselő biztos Parisban máskép nem teljesíthetvén kívánságomat, az aláirás napjain aláirás utján tartotta meg az állam számára a kölcsön egy nevezetes részét, előbb szerződésileg biztosítván arról az államot, hogy az ekkép aláirt kötvények után a kibocsátott eszközlő „Societé generálé" párisi intézet a számára biztosított jutalék fele részéről lemond. Ily módon sikerült elérnem azon czélt, hogy a kölcsön felének időközi intercaláris kamatait egy évre megnyerjem, mi tekintetbe véve azon körülményt, hogy az arany és ezüst devisekben elhelyezés a folyó tőkék bősége mellett alig hoz 1 — 1V B % kamatot, ha az egész kölcsön lefizettetik, közel 2 millió frtnyi különbözetet eredményez ; továbbá megvallom, arra is számítottam, hogy ha sikerülend kimutatni azt, miszerint az uj gazdálkodást kezdő magyar állam azon kevés államok közé tartozand, mely államháztartásában a súly egyént megtartani képes levén inproductiv kölcsönöket nem vesz fel, s igy kedvezőbb hitelre érdemes, a kölcsön másik felét majd kedvezőbb erédménynyel el lehet helyezni. E tekintetben legyen szabad egy megjegyzést tennem. Simonyi Ernő képviselő ur az utóbbi tárgyalásnál felszólalván, midőn az erdélyi vasút kamatbiztositása ellen tett megjegyzést, azt monda, hogy most átalában véghetetlen nagy pénzbőség uralkodik. Annyiban igaza van, hogy a bankok mind telvók el nem helyezett tőkékkel, de ha a viszonyok teljesen consolidáltak, az átalános bizalom folytán a tőkék rendesen, hasznos beruházásokat keresnek és találnak, azonban a tőkéknek a bankokba nagyobb mértékben való befolyásából nem lehet
