Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-387. Jelentés a svájczi posta-szerződéshez
CCCLXXXVII. SZÁM. 393' 22. CZIKK. 4 Szavatolás a kocsiposta küldeményekért. Az elküldönek a postaintézet a postai elszállítás végett szabályszerű módon feladott kocsiposta küldeményekért elveszés vagy megsérülés esetében kárpótlást fizet, kivévén azen előleggel terhelt leveleket, melyek értéknyilvánitás nélkül adattak fel. Az ily küldeményeknél a késedelmes szállítás vagy kézbesítés folytán kelettkezett károkért csak akkor fizettetik kárpótlás, ha a tárgy csakugyan a késedelmes szállítás vagy kézbesítés miatt romlott el, vagy pedig értékét egészben vagy részben végleg elvesztette. E mellett azonban a börze vagy vásári árkelett tekintetbe nem vétetik. A kárpótlási kötelezettségnek nincs helye, ha az elveszés vagy megsérülés, vagy pedig a késleltetett szállítás és kézbesítés a) az elküldő hanyagsága, vagy b) a háború vagy c) elhárithatlan elemi balesetek, vagy pedig magának a tárgynak természeti minősége által idéztetett elő, vagy d) a szerződő felek postaterületein kívül eső szállító intézetnél történt, hol az érdekelt postaigazgatás a kártérítési kötelezettséget szeiződésileg s világosan el nem vállalta, mindazáltal, ha a feladás a szerződő államok postaterületén belül történt, s az elküldő, igényeit az idegen szállító intézet ellen érvényesíteni akarja, neki azon postaigazgatás, mely a kérdéses küldeményt a külföldnek közvetlenül kiszolgáltatta, segédkezet nyújtani tartozik. Pia a postára feladott tárgyak lepecsételése és csomagalása a kézbesités alkalmával külsőleg nincs megsértve, s egyszersmind annak súlya azzal, mely a feladáskor megállapittatott, egyezőnek találtatik, a postaintézet a béltartalom hiányáért szavatolni nem köteles. • A küldemény kizogástalan elfogadása föltételezi azt, hogy a lepecsételés és csomagolás a kézbesités alkalmával sértetlen s a súly azzal, mely a feladáskor constatáltatott, egyező volt. A postaintézet által megtérítendő káröszlet meghatározatának mindenkor a nyilvánított érték vétetik alapul. Mindazáltal, ha utólag bebizonyul, hogy a nyilvánított érték a tárgy valódi értékét meghaladja, csak ez utóbbi téríttetik meg. Ha a csomag értéke nem nyilváníttatott, az elveszés vagy sérülés esetében csak a valóban történt kár téríttetik meg, ugy azonban, hogy a küldemény egy-egy fontjáért megtérítendő káröszlet az egy forint 50 krajczárt, illetőleg a 3 frankot s 75 rappet semmi esetben meg nem haladhotja. Azon csomagok súlya, melyek egy fontnál kevesebbet nyomnak, egy egész fontnak vétetik, valamint az egy fonton felüli súly egy egész fontnak számittatik. Más mint a fenébb meghatározott kártérítéseket a postaintézet nem fizet, különösen pedig a küldemény elveszése vagy megsérülése által közvetve okozott kár, vagy elszalasztott nyeremény megéritésének nincs helye. Az elküldöt, illetőleg a kártérítési kötelezettség azon postaigazgatást terheli, melyhez a feladás postahivatala tartozik. A postaintézet ellen támasztható kártérítési igény a küldemény postai föladásától számított hat holnap alatt végét éri. Az elévülést megakasztja a felszólalás benyújtása azon postaigazgatásnál, melyhez a fölvevő postaintézet tartozik. Ha erre elutasító végzés adatik, ezen végzés átvételétől uj hat havi elévülési határidő veszi kezdetét, melyet az ezen végzés ellen emelt felszólamlás többé megnem akaszt. A kártérítési igényt a czimzett fél is emelheti az esetben, ha az elküldő kipuhatolható nem lenne, vagy pedig a kártérítési igény érvényesítését a czimzett félre ruházta. KÉPVH. IROMÁNY. 186 5 / 8 . VI. 50
