Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-387. Jelentés a svájczi posta-szerződéshez
384 CCCLXXXVII. SZÁM. kölcsönös leszámolásnál sok nehézséget okozott, más részről a vitelbért a súlyosabb küldeményeknél jelentékeny összegre fokozta. így p. o. egy tizenöt vámlat súlyú levélküldemény, ha Magyarországból Svájczba intéztetett, vagy onnan eredett, egy-egy lat után 25 krnyi, s igy összesen 3 frt 75 krnyi postadíjnak volt alávetve. Ezen magas illeték a levelezési forgalmat nehezítette, s azt okozta, hogy a forgalom majdnem kizárólag az egyszerű, vag-yis egy-egy lat súlyú levelekre szorítkozott. A jelen szerződés fő érdeme abban áll, hogy a levélforgalomnál a távolság szerint fokozott díjazást megszünteti, a súlyfokozatot pedig két tételre szoritja olyképen, hogy a tőlünk Svájczba vagy onnan ide intézett egyszerű, vagyis egy lat súlyií levél távolsági különbség nélkül 10 krnyi, az egy latnál nehezebb levélküldemény egész 15 latnyi súlyig, szintén minden távolsági vagy sulyfokozati különbség nélkül, kettős, vagyis 20 krnyi dijért, a határközi forgalomnál pedig a határpontoktól mindkét irányban 7 mérföldnyi távolságig ezen dijak feléért szállíttatik egészen a rendeltetés helyére. Az árúmustrák és mutatványok eddigelé minden 2 lat után az egyszerű levelekre szabott díjnak, a nyomtatványok szintén minden két lat után 4 krajczár dijnak voltak alávetve. Ezeknek dija a jelen szerződésben minden 2'A lat után 2 krban állapíttatott meg. A terhelményes postaküldemények dijaztatása ez uj szerződés folytán nem szenved változást ; de megjegyzendő, hogy ezen dijaztatásnak tételei eddig is minimumra voltak leszállitva, a mennyiben nem, mint másutt, érték- s egyszersmind súly-fokozat szerint, hanem csakis súly vagy csak az érték szerint szabattak meg, a szerint, a mint a siily- vagy az érték-fokozat szerinti díjazás a postajövedékre nézve kedvezőbb. Kétséget nem szenved, hogy a levélforgalom a dijak ezen egyszerüsitése és leszállítása folytán élénkülni s jelentékenyen szaporodni fog, mint azt a németországi államokban behozott hasonló intézkedés s nálunk is a dijleszállitás eddigi eredményei bizonyítják, s hogy a jelen szerződés, ha kezdetben nem is, de idő multával a postajövedék növekvésére kedvezően fog hatni. A szerződő államok közt a postai pénzutalványozások és utánvételek iránt is egyezmény jött létre, mely a nemzetközi forgalomnak csakis előnyére szolgáland. Miután a svájczi szövetség és az osztrák-magyar monarchia közt f. évi július 14-én kötött, és már is a tisztelt ház elé terjesztett vámés kereskedelmi szerződés a kereskedelmi csereforgalom könnyitését és élénkítését vette czélba, múlhatatlanul szükséges volt egyúttal a szerződő államok közti postaszolgálatot is rendezni és javítani, mi ezen uj postaszerződés által czélszerüen eszközöltetvén, a minisztérium azt, mint ama kereskedelmi szerződés természetszerű kiegészítését, a tisztelt háznak elfogadás végett ezennel ajánlja. Végül meg kell említenem, hogy miután ő csász. és apostoli kir. felsége b. Beust külügyminiszterhez f. hó 14-én bocsátott legmagasabb kéziratában a czimezésekre nézve végleg intézkedni kegyeskedett, azonban jelen szerződés még f. évi július 15-én köttetett: a minisztérium kötelességének ismerte Svájcz, mint egyik szerződő fél képviselőjének f. hó 22-én jegyzőkönyvileg kijelentett beleegyezése mellett a czimzéseket s elnevezéseket már e szerződésben s mellékleteiben a legfelső kézirat értelmében alkalmazni. Kelt Pesten november hó 23-án 1868. Goroye István s. k., földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
