Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.

Irományszámok - 1865-382. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

356 CCCLXXXII. SZÁM. Már a folyó évi május 4-én tartott ülésében, a jegyzőkönyv 1935. száma alatt, tudomásul vette a képviselőház a minisztérium abbeli nyilatkozatát, hogy Erdélyre nézve, a sajtó ügyében, az unió kérdésére vonatkozó törvényjavaslattól elkülönitve fog javaslatot előterjeszteni. A május 27-ikei ülés jegyzőkönyvének 2054. száma alatt pedig ujabban azon kijelentéssel élt az igazságügyi miniszter, miszerint a kormány már megtette az előintézkedéseket, hogy mihelyt a polgári per-rendtartás törvény erejére emelkedik, s mihelyt tudva lesz, hol és hány főtörvényszék fog Erdélyben felállíttatni, a sajtóbiróságok Erdélyben is azonnal életbe hozassanak, és az 1848-ik évi pozsonyi XVIII-ik törvény czikk, az esküdtszéki intézménynyel együtt, Erdélyre is kiterjesztessék. Nem ismétli itt a központi bizottság a felszólalásokat, melyek az Erdélyben máig divó, s még az absolut uralom korszakából fenmaradt sajtóviszonyok irányában a képviselőház teremében is, nem egyszer emelkedtek. Nem veszi magára a hívatlan és elkésett védő szerepét, hogy a sajtó szabadsága mellett hallassa szavát. Egész tisztelettel csak azon határozat hozatalára kéri fel a képviselőházat, miszerint a polgári perrendtartásnak rövid idő alatt törvény erejére leendő emelkedésére biztos kilátás levén, a minisztérium szólittassék fel, hogy, már korábban nyert felhatalmaztatása folytán, az 1848-ik évi pozsonyi XVIII-ik törvényczikknek Erdélyben is eszközlendő hatályba léptetése iránt minél előbb intézkedjék. Egy lépéssel több lesz ez által is téve, hogy az egyesülés müve mindinkább bevégeztessék. S e lépés megtételének semmi se fog többé útjában állani. Kelt Pesten november 23-án 1868. Csengery Imre s. k., a központi bizottság előadója. Melléklet a 382. számú irományhoz. Törvényjavaslat Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról. 1. §• Miután már az 1848-ik évi kolozsvári 1-ső törvényezikk által, Erdély minden lakosa, nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül, egyenjogúnak nyilvánittatott, s Erdélynek minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett: az addig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások, elnevezések, s az ezekkel összekötött előjogok és kiváltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszüntettetnek; és az egyestilt Magyarország és Erdély öszszes honpolgárainak egyenjogúsága, polgári és politikai tekintetben, ujabban is biztosíttatik.