Képviselőházi irományok, 1865. VI. kötet • 313-387. sz.
Irományszámok - 1865-377. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedési miniszterum 1869-ik évi rendes költségvetéséről
CCCLXXVII. SZÁM. 339 rendszer életbe léptetéséről gondoskodjék annál is inkább, mivel az államépitészeti hivatalok teendői jelentékeny mérvben csökkenni fognak, miután a vallási alap, a kamarai jószágok s alapítványok építészeti ügyei jövőre nem tartózhatnak az államépitészeti hivatalok teendőinek körébe, továbbá a megyékben már eddig eszközlőbe vett felállítása a megyei mérnököknek a vidéki építészeti érdekek tekintetében az állam egyenes beavatkozását nélkülözhetővé teheti. , Ez alkalommal elismeri más részről a bizottság, hogy a tisza-szabályozási hivatalra s az erdélyi építészi igazgatóságra nézve a minisztérium egy uj rendszer behozatala által a kívánatos költség kímélést már is eszközlötte. III. A 3-ik fejezet alatti útépítésnél a minisztérium az 18 68-ki ajánlathoz képest 292,000 frtnyi többletet irányoz elő, még pedig a kezelésnél 2000 frttal kér többet, a fentartásnál 290,000 frttal. A mi a kezelést illeti, a többlet a következő változások által igazoltatik: 1) 213 útmester helyett van most 215. Többlet 684 frt 2) Helyettesítések kevesebblet 412 frt 3) Lakbérek 41 frt 4) Irodai szükséglet . 63 frt 5) Jutalmazások és segélj'ezések ^ 670 frt 6) Útiköltségek 230 frt 7) Térképezési költség . . .'.'•. . . . . . . . . 121 frt 8) Különféle, vagyis előre nem látható kiadások .... 930 frt 9) Szolgák fizetései Erdélyben kevesebblet ..*... 945 frt 10) Helyettes dijak (uj tétel) 1040 frt 11) Lakbérek 78 frt 13) Útiköltségek . . ... 120 frt 14) Térképezési költségek ............ 400 frt 15) Különféle, vagyis helyesebben előre nem látható kiadások 100 frt A pénzügyi bizottság igazoltaknak találván ezen változásokat, az útépítési kezelésre előirányzott egyszáz tizenkétezer forintot megszavaz and ónak véli, Utfentartásra kéretik a minisztérium által 2.400,000 frt, ámbár a szükségletet a 16., 17., 18. és 19. lapon 3.679,612 frttal részletesezi. A bizottság már ezen okból is ezen részletek tüzetes vizsgálatába bele nem bocsátkozott s 1869-re is ugy a mint ez 1868-ra történt, egy átlag megszavazását ajánlja, annál is inkább, minthogy a bizottság jelenleg ismétli azon meggyőződését, hogy az útépítési ügy igazgatása lényeges átalakítást szükségei, a mennyiben az eddigi kezelési rendszer az államkincstárra nézve mód felett költséges s egyszerűsítést és költségkímélő javítást mellőzhetlen feladatként tüntet fel. Az egész úthálózatunk továbbá, a vasutak időnkinti kiépítése folytán a jelen szükségeinek s a forgalom követelményeinek többé meg nem felel, mert a vasutvonalokkal párhuzamos államutak elvesztik jelentékenységüket ellenben azon utak veendők nagyobb tekintetbe, melyek a termelő vidékekről a vasútállomásokhoz vezetnek, s ez szerint egy uj tökéletesebb s a változott forgalmi viszonyoknak megfelelő úthálózat életbe léptetése visszautasithatlan szükséget képez. A bizottság tehát ismét felszólitandónak vélte a minisztériumot, hogy már a legközelebbi törvényhozás elé terjeszszen egy gyökeres reform tervet, mire a minisztérium késznek is nyilatkozott, a reform kivitelét azonban részben némely e tárgyban előterjesztendő törvényjavaslatoknak elfogadását felföggesztendö'nek vélte, mert csak igy tartja ezt sikerrel keresztülvihetőnek. Ezek szerint tehát a bizottság az utfentartás költségeit 1869-re összesen két millió kétszáz ezer forintra leszállítandó knak s ezen összegben megszavazandóknak véli. 43*
