Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-251. Jelentése a pénzügyi bizottságnak az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyában
CCLI. SZÁM. 43 tisztek, s mindezeknek özvegyei s árvái, s tandijaikra nézve az egyetemi tanárok részesültek, most pedig ezen kedvezmény mind azokra kiterjesztetik, kik a Il-ik osztályba soroztainak, ugy hogy ezek ekképen nem csekély adóleszállitásban részesülnek, midőn más polgároknak adója nem kevesbittetik, sőt részben emeltetik. Ennélfogva indítványozzuk, hogy a 7. §-ban kitett táblázatban foglalt minden egyes adótételhez annak 60%-ka földtehermentesitési járulék fejében hozzászámittasssék; s ez indítványnak alapja az, hogy a múlt 1867. évben minden adóforint után Magyarországban földtehermentesitési járulék fejében 55 %, országos pótlék fejében 6 %, Erdélyben földtehermentesitési járulék fejében 7 2 °/ 0 , országos pótlék fejében 5°/ 0 volt kivetve, és mi mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve egyaránt a mérsékeltebb 60°/ 0 elfogadását méltányosnak találjuk. Nem lesznek ez által az illető adózók túlterhelve : mert midőn például ezentúl a 800 frtra becsült földjövedelem mintegy 240 forintot, a jövedelmi adó I. ésIII-ik osztályába eső ugyan akkora üzleti vagy tőkejövedelem 80 forintot fizetend, a Il-ik osztályba sorozott 800 forintnyi jövedelem a 60% hozzászámitásával is csak 17 ft 60 krral lesz megróva, és Emég az 5000 forintos Il-ik osztályú jövedelemtől is csak 328 forint lesz fizetendő, midőn az ugyanakkora földjövedelem mintegy 1500 forinttal, az üzleti jövedelem pedig 500 forinttal rovatik meg. De íen lesz tartva a teherviselés egyenlőségének elve, melynek életbe léptetését egymás irányában követelni a honpolgárok jogositva vannak. Az, a mi a 8-ik §-ban a fentebbieken kivül még rendeltetik, hogy t. i. az állami tisztviselők mindamellett , hogy a községi szerkezet által nyújtott előnyökben más polgárokkal együtt részesülnek, a községi adótól mégis mentesek legyenek: nézetünk szerint indokolatlan, s ezen törvényjavaslatba, mely csupán az állami adóról szól, egyátalában nem tartozik, s azért azt abból kihagyandónak véljük. A kérdéses törvényjavaslatot a 13-dik §-tól kezdve végig az '/. alatti mellékletben foglalt módon kivánjuk szerkesztetni. Okaink következők: Nincsen Európának, a szomszéd Ausztriát kivéve, egy nagyobb alkotmányos állama sem, melyben a polgárok jövedelmének, s az arra rovandó jövedelmi adó összegének megállapítása, következőleg a polgárok magán viszonyainak e munkálatnál mellőzhetetlen beható kutatása és vizsgálata, azontúl, a mi a megállapítás szükséges előkészületeinek köréhez tartozik, kiválólag pénzügyi közegekre lenne bízva. Angolországban önálló birtokosokból alakult bizottságok vezérlik a jövedelmi adó kivetésének ügyét. Bajorországban részben az adókerület öszszes községeinek képviselői által, részben az illető egyes községek által választott polgárokból álló vegyes bizottságok vetik ki az adókötelesek bevallásainak folytán a jövedelmi adót. Poroszországban, a szükséges előkészületeknek, jelesül az összeírásnak és előleges jövedelembecslésnek a politikai hatóság által eszközlött teljesítése után, jövedelmi adóját minden egyes adókötelesnek szintén bizottságok szabják meg, melyek a városi, illetőleg kerületi képviselő testületek által, egy harmad részben saját tagjaikból, két harmad részben magoknak a jövedelemadó-köteleseknek sorából választatnak, s ezen bizottságok határozataitól azután felszólamlás utján egy tartományi bizottságra történhetik végleges elhatározás végett a feljebb hivatkozás, mely a tartományi képviselet által hasonló arány szerint, részint saját kebeléből, részint a tartomány jövedelemadókötelezett polgárai közöl választatik. Sőt még azon 1. m. pátensben is, mely által a jövedelmi adó Magyarországban az 1850-ik évben behozatott, ki volt mondva, hogy ezen adónak kivetése utóbb szervezendő bizottságok által
