Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-310. Édes Albert határozati javaslata

CCCX. SZÁM. • 323 ket véli a bizottság veendőknek, melyek magok a városok által a jelen évre nézve kimatatott és a minisztérium által is helyeseknek talált szükségleti összegekben kifejezvék, megjegyezvén, miszerint azon oknál fogva, hogy az illető városoknak mint önálló községeknek egyébként is meglettek volna bizonyos helyhatósági kiadásaik, melyeket saját pénztáraikból kényszerültek volna fedezni, a követelt sommából annak fejében 20°|

q leszámítandó lenne, vagyis az igénybe vett 709,582 frt helyett tényleg 567,200 frt (illetőleg 67,200 írttal több, mint a mennyit a jelen évi budgetben a minisztérium által e czélra előirányzott járulék teszen) volna megszavazandó. Midőn az alulirt bizottság jelen véleményét, melyet a városok anyagilag nyomott helyzetének épen ugy, mint a sokoldalulag igénybe vett statuskincstár szükségeinek figyelembe vételére alapit, a t. képviselőház elé terjesztené, fölöslegesnek tartja különösen arra utalni, hogy jövőre nézve az igazságszolgáltatásnak, az evvel járó költségek tekintetbe vételével is, rendezése, s különösen az itt szóban levő ügynek czélszerü s végleges elintézése egyikét képezi azon feladatoknak, melyeknek minél előbb s törvényhozási utón való megoldása továbbra nem halasztható szükséget képez. Megjegyzi végre a bizottság, hogy a legújabban a XVI. szepesi város által ugyané tárgyban a képviselőházhoz benyújtott és a bizottsággal véleményadás végett közlött folyamodványt, valamint a többi kerületek és nem szabad kir. városoknak e tekintetbeli követeléseit is ugyanezen elvek szerint véli megítélendőnek, s mivel azok ítéleteiket a megyei, illetőleg kerületi törvényszékhez felebbezik, helyhatósági törvényszékeik költségeinek pótlását az államtól nem igényelhetik. Pesten aug. 7-én 1868. A bizottság elnöke Somssich Pál s. k. A bizottság előadója Kaulz Gyula s. jt 310. szám. (CCLXXX. ÜLÉS, 2481. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) V Határozati javaslat. • Tekintve azt, hogy a szabadsági vagy tartaléki jegygyei elbocsátott katonáknak szolgálatra felvétele, s igy azok közül többeknek tisztességes megélhetése attól függ, ha a felfogadni akarók biztosak lehetnek arról, hogy a katona cseléd épen akkor, mikor a gazdának rá legnagyobb szüksége van, szorgos munka idején a hadparancsnokság által, mint ez évben is több helyen megtörtént, be nem rendeltetik: határozza el a ház az 1867: XII. t. ez. 14. §. értelmében : 1. Hogy ezentúl a rövid szabadsággal haza bocsátott katonák csak évnegyedenkinti időben, akkor is jóelőre köztudomásul bocsátott hirdetés utján, rendeltethessenek vissza ezredökhöz, vagy a szabadság ideje levelükben világosan kitétessék. 2. Olyan munkára, mint eddig például a királyi jószágokban, a ménesi gazdasághoz, kaszá41*