Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-306. Vadászati törvény

CCCVI. SZÁM. 301 . 5. §. •.,'". v Azon községekben, hol a birtokszabályozás és úrbéri elkülönözés megtörtént, és a korábbi földesúr a vadászati jogot a volt úrbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartotta, az ily kikö­v tés érvényét veszti. A volt jobbágyok azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartásá­értakár ingatlanban, akár más módon bármi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megvál­tani, a melyek az úrbéri természetű szolgálólányok megváltásává külön törvény által megállapittattak. Azon esetekben, midőn a volt földesúr által a fentartott vadászjogért adott ár határozottan megjelölve és tüzetesen kimutatható nem volna, az ily vadászat évi jövedelme húszszorosán tőkésítve a volt úrbéri község által a fönhivatkozott külön törvény értelmében megváltandó. MÁSODIK FP:JEZET. A vadászati jog haszonbérbe adásáról. 6. §. A 3-ik §. eseteiben a vadászati jog legalább hat évi időtartamra adandó bérbe. A feltételek­ben, ha azon tulajdonosok, kiket a bérbe adandó ingatlan fele részénél több illet, kívánják, a lovas va­dászat megtiltandó. A bérbe adás mindig nyilvános árverés utján történik, melynek határnapja a szomszéd köz­ségekben és a legközelebb eső oly városban, hol heti vásárok rendesen tartatnak, legalább 45 nappal előbb a helyi szokás szerint kihirdetendő. ' *•§• Ha valamely községben a vadászati jog a 6-dik §. bármelyik határozatának megsértésével adatott bérbe: a szerződés semmis, s bárkinek feljelentésére az illető közigazgatási tisztviselő köteles a mulasztó község költségére uj árverést tartani. . " , 8- §• ',•••••"'•"' A haszonbérbe vevő tartozik a haszonbért évenkint előre lefizetni s azon kivül egy évi ha­szonbért biztositékul letenni. 9. §• A haszonbérbe vett vadászati jognak alhaszonbérbe adása tilos. ' 10. §. Ha az árverési határnapon a bérbe adás nem sikerül, az illető határ mindaddig tilalom alatt tartandó, mig ismételt árverések utján haszonbérlő nem találkozik. 11. §• Ha a 3.ik §. alá tartozó egy vagy több kisebb jószág a 2. §. 1-ső pontjában érintett nagyobb jószág közepett fekszik, és azon kivül mással nem határos: ez utóbbi tulajdonosa vagy vadászati bérlője a kisebb jószágokon a vadászati jogot árverésen kivül is haszonbérbe veheti; ha pedig a szerződés létre nem jönne: a kis jószágok tulajdonosai a vadászatot magok gyakorolhatják vagy pedig azt árverésen kivül is másnak haszonbérbe adhatják. 12. §. A haszonbérlő a vadászati jog gyakorlatában csak ezen törvény határozatai által korlátolható ; köteles azonban mind azon kárért teljes elégtételt szolgáltatni, melyet a vetésekben, ültetvényekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom