Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.
Irományszámok - 1865-305. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában
290 CCCV. SZÁM. 3) vonatkozással a pénzügyminisztérium rendkívüli budgetjének hetedik rovattételére, vagyis az arad-károlyvárosi vasúttársaságnak segélyezésül adandó 300.000 forintra : megjegyzendő, hogy e költségtétel a tiszai vasút meg a duna-gőzhajózási társaság iránt liquidatio alatt levő s hozzávetőleg 300.000 forintra menő állami követelésből fog fedeztethetni; minek nyomán a pénzügyminisztérium költségvetésének ezen fedezeti részében, egy uj, vagyis 6. számú ezim a következő felirattal „a tiszai vasút és a dunagőzhajózási társaság iránt liquidatio alatt lévő követelésekből* volna felveendő. Ezek szerint ezen 2-ik számú rendkívüli fedezettétel nem 9,177.000, hanem 9,477.000 forintot teend. c) A harmadik éslegfontosbfedezeti tételt, vagyis a vasúti kölcsönből bejövő összegeket illetőleg, a bizottság ez ügy szőnyegre kerülése alkalmával feladatának tekinté a pénzügyminiszter urat arra felkérni, hogy ekölcsön ügy állása, fölvételi módozatai, költségei és eddig befolyt részletei iránt a bizottság és az országgyűlés tájékoztatására szolgáló előterjesztést tegyen Minek nyomán a miniszter úr a következőkép nyilatkozott: A törvény rendelete szerint vasutak és csatornákba fektetendő 30,000.000 forintban előszámitott összeg, az év folytán az állam rendelkezésére áll, s szükséghez képest mindenkor folyóvá tehető. A vasúti kölcsön a törvény- és annak a ház elé terjesztése alkalmával tett nyilatkozattal megegyezőleg létesíttetett, s ennélfogva a törlesztési részletet be nem számítva, 77 a %-nél többe nem kerül. Azon előterjesztés és az illető alkalommal mindkét ház bizottságával közlött kölcsön-szerződés értelme szerint, az egész kölcsön lett volna folyóvá teendő; azonban, miután' a pénzügyminiszter a múlt év végével meggyőződött arról, hogy a beruházások nem történnek oly gyorsan, mint az a kölcsön kötése alkalmával várható volt; miután továbbá meggyőződött arról is, hogy a folyó állapotban tartandó összegek az átalános pénzbőség miatt csak igen mérsékelt kamatok mellett helyezhetők el; s végre tekintetbe véve azt is, hogy biztos kilátás nyílt hazánk pénzügyi viszonyait biztos alapon rendezni s az állam hitelét emelni: a pénzügyminiszter akkép intézkedett, hogy a kölcsönnek azon része, melynek folyóvá tétele jelenleg nem igényeltetik, a szükséghez képest később, valószínűleg kedvezőbb árfolyam szerint legyen értékesíthető, s ezen tekintetből a kölcsön-kötöknek azon fentartott előjogát, mely szerint a kölcsönt a szerződésben kijelölt feltételek mellett részletekben később is kibocsáthassák, megszünteté. A pénzügyminiszter azon nézetben van, hogy mind az időközi kamatok egy részének meggazdálkodása, mind a kölcsön fentartott részének megtartása által az államra nézve előnyt szerzett; mit igazolni látszik az is, hogy a kölcsön megtartott kötvényeinek értékesítése végett első hitelű házak, kedvező feltételek mellett, szerződési ajánlatokat tettek. Kijelenti továbbá, hogy még ez év végével, még pedig a jelen képviselőház megbízásának lejárta előtt, ámbár a kölcsön kibocsátásának egy évi határideje csak a jövő évi január hó végével végződik, a törvény értelme szerint mind a kölcsön állapotáról, mind annak miképeni felhasználásáról jelentést teend. Jelenben a felhasználásra nézve annyit jelenthet, hogy a zákány-zágrábi, a miskolcz-hatvani, a nagyvárad-kolozsvári és a fiumei vonalakon folyamatban lévő munka költségeinek fedezésére nyitott hitelt a közlekedési minisztérium számára. Továbbá jelenti azt is, hogy az érez pénzben befolyt pénzösszeget nagyobbrészt érezpénz-értékben megtartá, habár a folyóvá tett összegeknek ily értékben való tartása csekély kamatot hoz. Az érez értéknek folyó értékre való átváltoztatása a szükséghez képest és az arra kedvezőbb visszonyok beálltával fog eszközlőbe vétetni. Végre megjegyzi, hogy a kölcsönből befolyt összegek külön kezeltetvén, egyedül a törvény
