Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-305. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában

288 CCCV. SZÁM. • E) A földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium rendkívüli költ­ségvetése, mely a 69-ik fejezetben foglaltatik, 663000forintot tüntet ki. E költség összegre nézve a pénzügyi bizottság a következő javaslatokkal járul a t. képvi­selőház elé: a) Az első czimben foglalt népszámlálási költségtételt illetőleg, habár elismeri is a bizottság ez ügy fontosságát és halaszthatlan voltát: az előirányzott sommá megszavazását mind­addig, mig e tárgyban törvényjavaslat az országgyűlés elé terjesztve nem leend, nem indítványoz­hatja. b) A második czimben foglalt azon tételt, mely a marhavész körüli intézkedések te­kintetéből vétetett előirányzatba, a bizottság helybenhagyandónak véli; sőt a miniszter úr elő­terjesztésefolytán, az ez irányban, név szerint a magyar kormány vezetése alá került erdélyi vesz­teg intézetekre szükségelt további 40,000 forintot is, mely a budgetbe fölvéve nincsen, meg­szavazandónak tartja. c) A harmadik czim alatt kimutatott távirdai rendkívüli szükséglet szintén olyannak ítéltetik a bizottság részéről, mely ép oly fontos, mint halaszthatatlan, a miért is változatlan hely­benhagyása javalltatik. d) Az ötödik czimet illetőleg, mindenekelőtt a czim-elnevezés „polgári Horvátor­szág" törlendő volna; maga az előirányzott 172,000 forintnyi költség-összeg megszavazása pedig a bizottság véleménye szerint addig függőben hagyandó volna, mig Fiume és az itt feltüntetett rév- és tengeregészségi ügy tényleg a magyar minisztérium saját igazgatása és kezelése alá vétetik. e) Az érintett fejezet hatodik czimében a mintahaltenyésztésre előirányzott 20.000* forintot a bizottság oly kikötéssel, hogy ez összeg egyszer mindenkorra való állami járulékként szol­gáljon, s ez utóbbinak biztosítása iránt kellő gondoskodás történjék, helybenhagyandónak véleményezi. Végre a hetedik czimben foglalt keletázsiai expeditióra előirányzott 100,000 forintot illetőleg, mely a jövő évben e czimen ismét szükséglendő 60.000 írttal az 530,000 forintra előirány­zott összes költségnek Magyarországra eső részét képezi, ezt a bizottság szintén megszavazandónak véle­ményezi; de kimondatni óhajtja egyidejűleg azt is, hogy az expeditio folytán felállítandó konsulságok­nál úgy, mint a többieknél is, a magyar-osztrák vám- és kereskedelmi szövetséget megállapító 1867-iki XVI. törvényczikk rendeletének megfelelőleg az uj magyar-osztrák lobogó alkalmaztassák. Ezek folytán a közgazdasági minisztérium rendkívüli szükségletének összege 501.000 forin­tot tenne. Átruházás e fejezetben, végre, csak a czimekben foglalhatna helyet. F) Az igazságügy minisztérium rendkívüli szükségletét tartalmazó 70-ik fejezetben a királyi curia újjászervezése folytán megkívántatott építkezésekre 200.000 forint hozatik előirány­zatba, melyet a bizottság, tekintettel a tárgy sürgős voltára, s a vele kapcsolatban levő törvénykezési reformok előkészitésének halaszthatlanságára , helybenhagyandónak ítél, azon megjegyzéssel azon­ban, hogy az igazságügyminiszter úr az épület helyiségének és a terveknek megállapítása, valamint az. épités miként eszközlése iránt a közlekedési és közmunka-, valamint a pénzügyminiszterrel egyetér­tésben járjon el. Ugyan e fejezetben még egy rendkívüli szükséglettétel veendő fel, t. i. a codificationá­lis bizottmányra az e minisztérium rendes budgetjében előirányozott 10.000 forint, melyet (mint fentebb megérintőkj a bizottság helyesebben ide átteendőnek itél. Minek folytán az igazságügy­minisztérium rendkívüli szükséglete a jelen évben 210.000 forintot teend. Gr) A horvát-tótországi kanczellaria számára a 71-ik fejezetben rendkívüli szükséglet­kép előirányzott 200.000 forintot a bizottság helybenhagyandónak véleményezi. H) A 72-ik fejezetben előirányzott 20,000.000 forintot illetőleg, mely ez évben vasutak, és csatornák építésére rendkívüli szükségletkép vétetett fel, a bizottság a pénzügy- és közlekedés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom