Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-305. Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évre előterjesztett államköltségvetés tárgyában

258 CCOV. SZÁM. E számeredményekkel kapcsolatban, a bizottság még némely észrevételeket teszen, melyeket e minisztérium hatáskörével s feladataival szemben különösen figyelembe veendőknek tart. Ugymintr Először: A központi igazgatásnak egyszerűsítése és a lehető költségkímélés tekintetéből igen kívánatos, miszerint oly hivatali osztályok, melyeknek feladásköre nem állandó, milyen jelesül a honvédsegélyzési ügyre nézve felállított, a mint az e tárgyakra vonatkozó müveletek befejeztettek, megszüntettessenek; a földtehermentesitési ügygyei foglalkozó pedig az ez irányban hivatott pénzügyminisztériumhoz tétessék által. Másodszor: Erdélyt illetőleg szükségesnek tartja a bizottság kimondatni, hogy az erdélyi budgettételek jövőre a magyarországiba helyenkint egyenesen belefoglaltassanak, s ne egymástól elkülönítve állíttassanak fel. Harmadszor: A kormányzati hatóságok bei-ügykezelését illetőleg szükségesnek véli a bizottság, hogy az irodai munkálatok teljesítésére ne kizárólag dijnokok, hanem, részben állandó s rendszerezett hivatalnoki minőséggel felruházott irodatisztek alkalmaztassanak. Negyedszer: A megyék igazgatási s egyéb költségei födözésére előirányzott összegeknek javaslatba hozásával egyidejűleg szükségesnek látta a bizottság kiemelni azt is, miszerint a minisztérium fel volna hívandó arra, hogy a megyék rendezésére vonatkozó törvényjavaslattal, a n,enynyire lehetséges, egyidejűleg s pedig minél előbb, az iránt is tegyen előterjesztést, hogy a megyék alkotmányosan gyakorolt önadóztatási joga ismét hatályba léptettessék, s az autonóm helyhatósági szervezettel oly szorosan összefüggő házi adó-rendszer visszaállíttassák, illetőleg a változott viszonyoknak megfelelő módon és alakban megállapittassék. Hasonló nézetből indulva ti a városok törvénykezési költségeinek kérdése tárgyában, a bizottság véleménye oda irányul, hogy az igazságszolgáltatás rendszerének az avval járó költségekre való tekintettel megállapítása, a városok ebbeli állása szempontjából is égető szükséget képez, s egyike azon feladványoknak, melyek megoldatásukat a városok végleges rendezésével egyidejűleg a kormányés törvényhozástól követelik. Ötödször: A nemzeti színház segélyezésére megszavazandó költségtételek tárgyalása alkalmával határozott kifejezésre jutott azon óhajtás, miszerint arra is kiváló figyelem volna fordítandó, hogy a drámai színészet mellett, Buda-Pesten, a kor színvonalán álló s a magasb művészi követeléseknek megfelelő dalműi és zenészeti (opera) szakma is önálló s teljesb virágzásra emeltessék^ Ez volt indoka a budgettétel illető czime megváltoztatásának; s e czélnak előmozdítása tekintetéből véli a bizottság (mint fentebb a 14-ik fejezet 12-ik cziménél is már emlittetett) az országos költségvetésben e nemzeti intézet segélyezésére előirányzott 54,000 forintnyi összeget, azon föltevéssel, hogy az intézet saját alapjából folyó 30,000 forint évi jövedelem a drámai színészetre elégséges, de csak is erre fordittatik: minden levonás nélkül, akként megszavazandónak, illetőleg használandónak, hogy az összegből 50,000 forint a dalműnek s a zene-képezdének támogatására adassék, 4000* forint pedig a nemzeti színház nyugdiji alapjának, mely évenkint 4—5 ezer forintra rúgó hiánylatot mutat fel, s igy rendeltetésének még meg nem felelhet, segélyezésére fordittassék. Hatodszor: A mi végre a jelen minisztérium költségvetésének azon szakaszát illeti, a. hol a közigazgatási saját bevételek soroztatnak elő, erre nézve a bizottság azon véleményét fejezi ki, hogy ezen bevételi tételek, mint lényegileg pénzügyi jelleggel bírók , jövőben ne a belügyminisztérium, hanem a pénzügyi minisztérium ügykörébe helyeztessenek, s ez utóbbi által hozassanak számadásba. IX. Pén zügyminiszterium. A pénzügyminisztérium költségvetésénél, melyben államháztartásunk alapforrásai "és eredményei együttesen feltüntetve jelenkeznek, a, bizottság azon nézetből indult ki, hogy a jelen átmeneti idő-