Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-289. Jelentése az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak a főrendi ház által a földadó iránti törvényjavaslatra tett módositványra - 1865-290. Ujabb jelentése a pénzügyi bizottságnak, a jövedelmi adóra vonatkozó törvényjavaslat iránt

146 CCXG. SZÁM. II. sz. melléklet a 290. sz. irományhoz. Külön vélemény a jövedelem-adóról szóló ujabb törvényjavaslat iránt. A jövedelem adóról szóló törvényjavaslat a képviselő ház által a pénzügyi bizottsághoz a végett visszaküldetvén: hogy tekintetbe véve mind a beadva volt külön véleményt, mind a tanácskozás során kifejtett nézeteket, ujabb törvényjavaslatot készítsen; pénzügyminiszter úr ismételve kijelentette: hogy a kisebbség által beterjesztett törvényjavaslatot elfogadhatónak nem véli, s ezen javaslat sz rint, tekintve az időnek előre haladását is, a jövedelemadót ez évben kivethetőnek nem tartja; s azért részéről ujabb törvényjavaslatot terjesztett elő, azon nyilatkozattal: hogy a pénzügyi bizottság javaslata a ház által nem fogadtatván el, a jövedelemadó kivetését a jelen évben csak ezen ujabb javaslata szerint, véli még eszközölhetni. Ezen törvényjavaslat a pénzügyi bizottságban tanácskozás alá vétetvén; minthogy abban el van fogadva a kisebbségi véleménynek azon elve. hogy mind az adókivetés, mind az ellene teendő felszólamlásoknak elintézése lehetőleg részrehajlatlanul alakítandó bizottságokra bizassék. s mivel részünkről is óhajtjuk, hogy a jövedelemadóra nézve a jelen évben még foganatosítható törvény, a kormánynak is megnyugvásával, mielőbb alkottassék: mindamellett, hogy a ház elé terjesztett kisebbségi véleményünkhöz melléklett javaslatunkat most is czélszerűnek és kivihetőnek tartjuk: a pénzügyminiszter úr által beterjesztett törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadtuk azon reményben, hogy az annak alapjául elfogadott elv a részletek megállapításában következetesen ki fog fejtetni és fentartatni. Ezen reményünk jelesül a megyei adókivető bizottságra nézve nem teljesült. A megyei adókivető bizottságot illetőleg azon szervezetben, melyet pénzügyiniszterur indítványa folytán a pénzügyi bizottság által elfogadott ujabb törvényjavaslat tervez, a részrehajlatlauságnak s az adózók körülményei kellő ismeretének biztositékát abban találjuk fel •' hogy a pénzügyi tisztviselők közül nevezendő elnök, s a megye részéről választandó két tag mellett az egyes községek jövedelemadólajstromának megvizsgálásában azoknak két választottja is, a mennyiben ez jelenleg lehetséges, s ott legalább, hol azt az adókötelesek nagyobb száma igényli, az adókivető bizottságban részt vegyen, vagy legalább részt vehessen. Ez a kérdéses törvényjavaslat szerint kellőképen nem történhetnék meg; mert annak 36— 37. §'. §-ai szerint, a mennyiben a határozatlan értelmű szövegből kivehető, a bizottsághoz két tagot csak a járásnak azon községe választand, melyben a bizottság működik, s e két tag veend részt a járás többi községei jövedelemadólajstromának megvizsgálásában is. Nincsen semmi ok arra: hogy egy részről a járásnak egy községe az összes törvényhatóságnak megadott azon joghoz, hogy a bizottsághoz két tagot válaszszon, hasonlóval miért ruháztassák fel? más részről pedig ezen jogból a járásnak minden többi községei miért zárassanak ki V S ez, ha megtörténik, az e községekben lakó adózónak annyival inkább hátrányára szolgálhat, mert a községi tagoknak alkalmazása a bizottságnál csak azzal indokoltathatik: hogy azok a helybeli adózóknak körülményeit ismerik, ily ismerettel pedig a járás egy helyén választott két tag a járásban levő többi községekre nézve nem bír. Ide járul, hogy miután a törvényjavaslat semmit sem rendel arra nézve, hogy az illető közsének saját bizottsági tagjaikat miképen válaszszák; miután továbbá a törvényjavaslatban a bizottság