Képviselőházi irományok, 1865. V. kötet • 251-312. sz.

Irományszámok - 1865-277. 1868. évi XVI. törvényczikk a szeszadóról

CCLXXVII. SZÁM.* 125 .7" •. •: - ' , Z77. szám. (CCLVIU. ÜLÉS, 2290. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) 1868 évi XVI. törvényczikk a szeszadóról. s(Szontesitést nyert 1868-ik évi juliushó 7-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1868-ik évi július hó 9-én.) Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből austriai cs szár, Magyar-, Cseh-, D ílmát-, Horvát-, Tót-, JETaíics-, Lodomér-, Ráma-, stb. országok ano toli, ugy Illyri i, Jeruzsálem stb. királya stb. stb. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendéi és képviselői közös egyetértéssel a Jtővetkező törvényezikket terjesztették szentesítés végett felségünk elé : Az 1867. XVI. törvényczikk értelmébeu rendeltetik: l.§. Nagyobbszerü szeszfőzdék, nu-lyekben t. i. az erjesztő edények összes űrmérete legalább is iarminez alsó-ausztriai akó, ha a szeszes italok liszttartalmu terményekből, répából, avagy czukortlledékből (melasse) állíttatnak elő, a fogyasztási adót megváltás utján (átalányban) fizetendik. A liüzttartalmu termények közé tartoznak: a burgonya, csicsóka, továbbá a gabonafélék és .hüvelyes vetemények. 2. §. Az adómegváltás- vagy átalánozásnál irányadó agyár temelési képessége. A pénzügyi tiatóság a termelési képességet oly módon határozza meg, hogy azon esetben, ha szeszfőzésre: a) kizárólag vagy részben czukorüK-dék használtatik, a*s eirj .szíő edények összes űrméretének %-át; b) ha pedig más anyagok használtatnak síz említett erjesztő edények űrméretének felét veszi alapul. A naponkinti termelési képesség az egész szeszfőaési idény alatt az akképen kiszámított ürmecetnek minden osztr. akója után hét fok szesznyereményben (a 100

J-u wies'/.mérő szerint) határozfatik meg.