Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.
Irományszámok - 1865-197. Törvényjavaslat a Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak épitése tárgyában
CXCVII. SZÁM. 43 E térrajzon két változat (variáns) van kipontozva : Ludasnál t. i. és Maki árnál. Meghatároztatik ezennel, hogy a vonalt Ludasig ezen pontozott változat szerint szabad kiépiteni, mihelyt a kihúzott vonalon oly földmunkálatok lennének szükségesek, melyek a többi vonalszakokon előforduló földmunkák átlagos mértékét túlhaladnák; s hogy a vonalt Makiárnál a pontozott változat szerint kell felépíteni, ha azon csak oly földmunkálatok szükségeltetnének, melyek a többi vonalszakokon előforduló földmunkák átlagos mértékét tul nem haladják. Választassák bármelyike e két vonal-iránynak, a vállalkozók kötelesek a megválasztottat a kialkudott átalány-összegért és a többi föltételek alatt épiteni ki. A létesítendő zákány-zágrábi vonal az ide mellékelt térrajz szerint Dernje közelében a) szelvénypontnál kezdődik és Zágráb közelében b) szelvénypontnál végződik. A Dernje és Kaproncza közti egyenes vonal csak akkor lesz végleg megállapítandó) ha a Dráva áthidalása Zákánynál a magy. kir. vasutépitészeti igazgatóság által meg lesz határozva; mely áthidalással a vonal közvetlen egybekötendő. A vállalkozóknak megengedtetik, kipuhatolni, vajon lehet-e a vonalt a vizválasztéktól Lepovinánál Majurekig czélszerübben a völgy jobb oldalán vezetni. Ezen vizsgálatok eredménye a magyar kir. minisztériumnak lesz felterjesztendő. Magától értetik, hogy, ha a vonalirány ennek következtében netán megváltoztatnék, a határidő meghosszabbíttatni nem fog. A hatvan-miskolczi vonal összeköttetéseinek előállítása egyrészt a magyar éjszaki vaspályával Hatvanban az összeköttetési pályaudvarral együtt ugyanott, másrészt a tiszavidéki vaspályával Miskolczon, valamint a zákány-zágrábi vonal összeköttetései egyrészt a déli vaspálya zákányi állomásával, az összeköttetési pályaudvarral és a Dráva áthidalásával együtt ugyanott, másrészt a zágrábi állomással, külön engedélyezés tárgyát képezik. Mint már az ide csatolt térrajzok és hoszmetszetek is mutatják, egyik vonalon sem szabad 500 méter félátmérőn aluli kanyarulatoknak, továbbá a hatvan-miskolczi vonalon 5°/ 00-nél — 1: 200nál, a zákány-zágrábi vonalon pedig 6% 0-nél = 1:150-nél nagyobb emelkedéseknek előfordulni. Mindkét vonal egy vágányra építendő. A vállalkozók mindazonáltal tartoznak a pályatestet, valamint minden melléképítményeket, út- és folyószabályozásokat, őrházakat, anyaggödröket stb. a szerint helyezni el, hogy a második vágányt Hatvantól Miskolcznak és Zákánytól Zágrábnak a jobb oldalon lehessen hozzáépíteni a nélkül, hogy a kész építményeket újból el kellene bontani vagy eltölteni. Az ide zárt szabványrajz szerint közbenső állomásokul a következő állomások lesznek létesítendők: '<:'•• ív • . . • a) a hatvan-miskolczi vonal mentében: 1) Ludasnál egy III-ad rendű állomás 3-ad osztályú indóházzal és két melléképülettel, egy 1 kapus áruraktárral és nyilt rakodákkal; 2) Kápolnánál egy Il-od rendű állomás 2-od osztályú indóházzal és két melléképülettel, egy 2 kapus áruraktárral és nyilt rakodákkal; 3) Mezö-Kövesdnél egy H-od rendű állomás l-ő osztályú indóházzal és melléképülettel, egy 3 kapus áruraktárral és nyilt rakodákkal ; 4) Mezö-Keresztesnél egy IH-ad rendű állomás 3-ad osztályú indóházzal és két melléképülettel, egy 2 kapus áruraktárral és nyilt rakodákkal ; 6*
