Képviselőházi irományok, 1865. IV. kötet • 193-250. sz.

Irományszámok - 1865-243. Jelentése a pénzügyi bizottságnak a jövedékekre, fogyasztási adókra és illetékekre vonatkozó törvényjavaslatok tárgyában

S38 CGXLIII. SZÁM. A pénzügyi bizottság óhajtotta volna együtt tezjeszteni vissza a hozzá utasitott adótörvényeket a t. képviselőházhoz, Ha mégis a közadók behajtásáról szólóra s az egyenes adókra vonatkozókra nem várva, a többieket előzetesen külön terjeszté be,, ezt részint azért tévé, mivel azok nagyobb részükben ő felsége többi országainak kormányával a törvény értelmében kötött egyességen nyugodván, életbe léptetésök határideje is egyezmény alapján lőn javaslatba hozva, részint pedig azért, mert kívánatosnak találta oda hatni, hogy minél előbb életbe léphessenek a czélzott könnyitések. Ez okok alapján tiszteletiéi kéri a bizottság, méltóztassék azokat a t. ház tárgyalás alá venni addig is, mig a még hátralevő adótörvények is vissza lesznek terjeszthetők, a mivel részéről késlekedni nem fog. Fenhagyván egyelőre a tisztelettel visszaterjesztett törvényjavaslatok, a berniök foglalt módosításokkal, az eddig gyakorlatban volt szabályokat, ezeknek bemutatását kérte a pénzügyi bizottság, mit a pénzügyminiszter ur teljesítvén s a dohányról, a fémjelzésről és serről szóló törvényjavaslatokat már sokasítván is, azokra vonatkozólag az illető szabályokat, valamint a sóra vonatkozólag az ő felsége többi országaival kötött egyezményt is tisztelettel ide mellékeljük, a többiek rövid időn következni fogván. A törvényjavaslatoknak pénzügyminiszter ur hozzájárulásával is módosított szövege a következő: 1 melléklet a 243. számú Irományhoz. Törvényjavaslat a sójövedék iránt. Az 1867-ik évi XVI. t. ez. folytán a sójövedék tárgyában rendeltetik: 1- §• Irányelvül tűzetvén ki, hogy mind a magyar korona országainak, mind ő felsége többi országainak területén az elfogyasztott só után befolyt jövedelem az illető államnak lehetőleg biztosittassék: a sóárakat akként kell szabályozni, hogy a* sónak Magyarországból ő felsége többi országaiba való szállitása, és viszont, haszonhajtó vállalat ne lehessen. 2. §. , E szerint, kellő tekintettel az ő felsége többi országaiban egyezmény utján megállapított árleszállításokra, a sótermelési helyeken, név szerint Mármarosban: Sugatagon, Szlatinán és Rónaszéken; Erdélyben: Déésaknán, Parajdon, Marós-Ujvártt, Tordán és Vízaknán, a darabsónak és a hordóba rakott morzsaléksónak bécsi mázsája 5 frton, Sóvárott pedig a főzött só mázsája 5 frt 60 kron fog áruitatni. 3. §. A pénzügyminisztérium felhatalmaztatik, hogy a mutatkozó szükséghez képest a termelési helyeken kívül is állithasson sóeladási rakhelyeket.